Bicskanyitogató profizmussal verte át őstermelő ügyfeleit pár éve egy Cegléd környéki bűnbanda. Több tonna lopott takarmánykukoricát adott el vetőmagként „féláron" az áfa- és számlamentes, olcsó megoldást kereső gazdálkodóknak.

Még nem tudni, segít-e a hamisítás elleni küzdelemben az a formálódó uniós rendelet, amelynek tervezete immár egységes jogi kereteket próbál szabni a 27 tagállam meglehetősen tarka fajta-, illetve vetőmaghasználatának, de a kiskertek fennmaradásáért aggódó német civilszervezetek máris tiltakoztak ellene. Szerintük ugyanis az új rendelet veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdaság sokféleségét, számos hagyományos és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonaféle tűnhet el a köztermesztésből.

Aggódó biotermelők

Ha kötelezővé válik a fajtabejelentés, és bizonyos növényeket csak génbankokon keresztül lehetne elérni, az főleg a biotermesztést, az organikus gazdálkodásban bevált fajták használatát nehezítené meg. A gazdák nem értékesíthetnének például olyan vetőmagból termesztett zöldséget, amely nincs benne a nemzetközi nyilvántartásban.

Ifjabb Rózsa Péter Debrecen közeli biogazda a német civilekhez hasonlóan vélekedik. Szerinte eddig is úgy volt, hogy a nagy vetőmagcégek kiszorítják a kicsiket a piacról, ehhez járulnak hozzá az új szabályok. „Ha szigorítanak a fajta- és a vetőmaghasználaton, azzal nekünk csak rosszabb lesz" - előlegezi meg a fiatal szakember.

Másként értelmezi

Ruthner Szabolcs, a vetőmag terméktanács ügyvezetője szerint viszont az új szabályt kifejezetten a termelők védelmére készítette elő az Európai Bizottság, és elsősorban nem a vetőmagipar érdekeit szolgálja. Szemben a német zöldekkel, a terméktanácsban nem azt olvassák ki a tervezetből, hogy ellehetetlenül a tájfajták forgalmazása.

További részleteket a Figyelő hetilap május 30-i, idei 22. számában olvashat.

Kapcsolódó cikkek