Úgy tudjuk, Murányi Marcell, a Blikk eddigi főszerkesztője venné át a Népszabadság irányítását, de az utolsó pillanatban a két legnagyobb tulajdonos nem tudott ebben megállapodni. A napilapnak közel két éve csak megbízott főszerkesztője van, Tóth Levente személyében. Murányi Marcell 2006 óta vezeti a Blikket, előtte annak főszerkesztő-helyettese volt, korábban a Mai Napnál és a Színes Mai lapnál is dolgozott. A Népszabadság következő főszerkesztőjének kiválasztása abból a szempontból is különleges, hogy ő lesz az első olyan szerkesztőségvezető, akinek kinevezésébe a szerkesztőség tagjai nem szólhatnak bele, mert ezt a jogukat három egymást követő veszteséges évvel elveszítették.

Az új főszerkesztő kiválasztására tett kísérlet azt sugallja, eldőlni látszik, hogy a Népszabadságot kiadó Ringier és az Axel Springer magyarországi fúziója is sínen van. A svájci székhelyű Ringier AG és a németországi Axel Springer AG a világ számos országában jelen van, 2010-ben úgy döntöttek, kelet-európai tevékenységüket összevonják. Az akkori körből azonban Magyarország kimaradt, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011-ben megvétózta az összeolvadást. Információink szerint a két kiadó egy percre sem tett le azon tervéről, hogy a kelet-európai fúzió végére jár, és Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Szerbia után Magyarországon is létrehozza közös cégét. A magyar médiatanács érvelése szerint a magyarországi „a fúzió egyértelműen és jelentősen veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését" Magyarországon.

Úgy tudjuk, leginkább a Blikk nagysága az, ami miatt meghiúsult az ötlet, a bulvár napilap a maga 150 ezer eladott példányszámával olyan jelentős szereplő, hogy vele más napilap nem állhat egy cégben. Egy új befektető felbukkanásával változik a helyzet: a régióban közismert Vienna Capital Partners (VCP) jelezte, a két médiavállalat egyes elemeit felvásárolná, ezzel áthidalva a versenyjogi akadályokat. Sokáig úgy tűnt, fúzióval vagy anélkül, a Ringier megválik a Népszabadságban birtokolt 67,7 százalékos tulajdonrészétől. Egy ideig ment a huzavona a többségi és a kisebbségi tulajdonosok, elsősorban a Szabad Sajtó Alapítvány (27,7 százalékos tulajdonrész) és a Ringier között. A tárgyalássorozat végül sikertelenül zárult, s a pontot az ügy végére az tette fel, amikor a napilap stábja idén év elején átköltözött a Ringier székházába. Valószínű, hogy a VCP megjelenésével - az osztozkodás után - két cég jön létre, egyikben a Ringier-Axel Springer által megtartandó portfólióelemek kapnának helyet, míg a másikban az eladandók, s utóbbit venné meg a kockázati tőke társaság. A befektető nagy valószínűséggel nem az utolsó vevő, csak egy közbülső szereplő, s a valódi vevő személye csak később derül majd ki.

 

Kapcsolódó cikkek