Az Egyesült Államok és az Európai Unió már eddig is egymás legfontosabb kereskedelmi partnereinek számítottak, a két gazdasági térség közötti kereskedelmi volumene 646 milliárd eurót ért el az elmúlt évben- mutat rá a kereskedelmi kapcsolatok kiterjedtségére a Reuters hírügynökség. Az Európai Bizottság várakozásai szerint a szabadkereskedelmi térség fél százalékkal növelné az Unió nettó hazai össztermékét, az Egyesült Államokkal folytatott eddig is intenzív kereskedelmi kapcsolatok 28 százalékkal növekednének. Ettől a növekedéstől az EB 119 milliárd eurós pluszbevételt vár. A Reuters által megkérdezett, kevésbé bizakodó londoni székhelyű Centre for Economic Policy Research további 100 milliárdos gazdasági növekedést jósol egy a vámokat és szabályozásokat leépítő transzatlanti kereskedelmi társulástól.

Adatbiztonság és protekcionizmus

A februárban beharangozott tárgyalási folyamat indulását az elmúlt hetekben a Snowden-ügy ártott. Időközben ugyanis, elsőként a Der Spiegel cikke nyomán, kiderült, az amerikai National Security Agency (NSA) európai szövetségeseivel szemben is folytatott intenzív adatgyűjtést. Tekintettel a közelgő szabadkereskedelmi tárgyalásokra is, ezt sem Berlinben, sem Párizsban nem vette jónéven a politikai vezetés. Az NSA gyakorlata befolyásolta az európai felek követeléseit is, így Franciaország erélyesen fellépett filmipara és televíziós sorozatgyártása, mint szellemi termékek védelmében. Amerikai oldalról ugyanakkor az információs hozzáférés lazítását szeretnék elérni. A Google és a Facebook próbál nyomást gyakorolni a washingtoni kormányzatra, hogy elérje a felhőalapú szolgáltatások, a social media és egyéb internetes adatcsere terén jelenlévő európai protekcionista szabályozás visszaszorítását- mutat rá a kényes pontokra a Reuters hírügynökség.

Nem csak az információvédelem az egyetlen vitás pontja az egyeztetéseknek. A Reuters megjegyzése szerint nem is a már most is alacsony kereskedelmi tarifák csökkentése, hanem az szigorú és többrétű európai szabályozási politika lebontása jelenti a legnagyobb kihívást. A BBC felsorolásában egyaránt szerepel olyan nagyvállalatok, mint a Fedex csomagküldő azon törekvése, hogy feloldja az európai városok történelmi negyedére vonatkozó kamionstoppot, mint az amerikai bortermelők követelése, hogy buborékos termékeikre Európában is „champagne" márkával lássák el. Komolyabb kihívást jelent a genetikailag módosított amerikai mezőgazdasági termények elfogadtatása. Ugyanakkor az európaiak szívesen vennék, ha az Egyesült Államok tengeren túli közmunkák esetén lemondana a külföldi vállalkozásokat és termékeket kizáró politikájáról.

Formálódó világgazdasági blokk?

A hétfői tárgyalások megindulása többéves előkészítést igényelt, az egyeztető felek azonban bíznak abban, hogy a nagyobb fejezeteket sikerül lezárniuk 2014 végéig. Az egyezség szervezeti kereteinek kialakítása 150 fővel 24 munkabizottságban folyik. Az egyeztetések kezdetén három nagyobb témakör, a piacokhoz való hozzáférés, a szabályozási témák és nem vám jellegű korlátozások, illetve a szabadkereskedelmi térség alapelvei és kihívásai kerülnek megvitatásra. Főtárgyalóként amerikai részről Dan Mullaney kereskedelmi képviselő, uniós részről pedig Ignacio Garcia Bercero vezeti a megbeszéléseket.

Linas Linkevičius, az uniós soros elnökséget ellátó Litvánia külügyminisztere a hét elején üdvözölte a tárgyalások beindulását, amitől a gazdasági növekedést és új munkahelyek mellett, világkereskedelmi standardok és szabályozások továbbfejlesztését várják. A WTO 12 éve indított, ám a gazdasági válság 2008-as kitörése nyomán beragadt dohai fordulója ugyanis kevés reménnyel kecsegtet a világgazdaság kereskedelmin korlátainak leépítésében. A válság óta növekvő protekcionizmus idén decemberben, a Bali szigetén tartott miniszteri tárgyalással akár pontot is tehet a dohai forduló végére.

A TTIP sikere esetén a világgazdasági termelés felét, a globális kereskedelem 30 százalékát foglalná magába. Az új kereskedelmi térség így jelentősen átalakítaná a válság utáni globális gazdaság és kereskedelem struktúráját, kérdéses azonban, hogy Kína hogyan válaszolna a transzatlanti kereskedelmi blokk dominanciájára. Kétséges, hogy a gazdasági válság által megrekesztett európai integráció államai egyenlő mértékben profitálnának a TTIP működéséből. A periféria országai ugyanis még hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek a jelenlegi induló pozíció egyenlőtlenségei miatt, ami hasonló szerepre kárhoztatná az EU déli perifériáját, mint Mexikó helyzete az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény relációjában.

Kapcsolódó cikkek