A nyílt antiszemitizmus egyértelműen növekvő tendenciát mutat az egész magyar társadalomban, míg 2003-ban csupán 10 százalék körül mozgott aránya, 2010 óta meghaladja a 20-25 százalékot. A statisztikai adatokból az természetesen nem derül ki, hogy tényleges növekedésről kell-e beszélnünk, vagy csak az emberek könnyebben fel merik vállalni ilyen nézeteiket manapság mint a 2000-es évek elején. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy az antiszemitizmus elfogadottsága választási években mindig megugrik. Ami a politikai pártok szavazóit illeti, az MSZP és a Fidesz támogatói közt nagyjából hasonló arányban találhatóak olyanok, akik érzelmi alapon előítéletesek a zsidókkal szemben, a Jobbik ebből a szempontból mindkét nagy pártot lekörözi. A zsidókkal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket azonban a Fidesz és a Jobbik szavazói nagyobb arányban fogadják el, mint a többi párt támogatói.

Azonban az antiszemitizmus erősödése hazánkban elsősorban nem a zsidók, hanem a többségi társadalom számára veszélyes, véli Krekó. Egyértelműnek tűnik ugyanis, hogy napjaink jelensége nem azonos a harmincas évek antiszemitizmusával, újabb holokauszttól ezért még korántsem kell tartanunk. A politikai diskurzusban és a közbeszédben az antiszemitizmus gyakran a politikai elit és a társadalom önfelmentését szolgálja, az összeesküvés-elméletek gyártása, a bűnbakképzés leginkább arra jók, hogy ne kelljen szembenéznünk saját történelmi és közelmúltbeli hibáinkkal. Azonban ha nem nézünk szembe hibáinkkal, nem is tanulhatunk belőlük.

Krekó Péter kiemelte, hogy az antiszemitizmus nem egydimenziós jelenség, fontos, hogy összetetten, objektív módon vizsgáljuk. Nagyon sok múlik a kérdésfeltevés módján, ennek függvényében 10, vagy akár 70 százalékos zsidóellenességet is kimutathatunk a társadalomban. A Political Capital elemzéséhez a Tárki adatbázisát használták, mely reprezentatív internetes felmérés alapján készült. Az eredmények alapján érdemes megkülönböztetni úgynevezett „zsigeri", vagy érzelmi antiszemitizmust, és összeesküvés-elméleti, vagy kognitív előítéletességet. Míg a megkérdezettek jelentős része nem ítélne el valakit pusztán azért, mert zsidó, ugyanezen válaszadók közül sokan hisznek abban, hogy léteznek zsidó összeesküvések, esetleg abban, hogy a zsidók világuralomra törnek.

Az antiszemitizmus egyébként a felmérés tanúsága szerint rendkívüli módon megosztja az ország lakosságát (ellentétben például a cigányellenességgel, mely annyira elfogadott, hogy már-már normává vált): a válaszadók nagy része a két végponton helyezkedik el, vagy egyáltalán nem, vagy nagymértékben előítéletes a zsidókkal szemben. Az előítéletesnek mondható válaszadók jelentős része nem zsigeri, érzelmi alapon antiszemita, sokkal jellemzőbb az összeesküvés-elméletek elfogadása. Aggasztó azonban az antiszemitizmus erősödése a fiatalok körében, különösen, hogy a fiatal generációk képviselői közt egyre több azok száma, akik érzelmi alapon előítéletesek a zsidókkal szemben.

Kapcsolódó cikkek