Afganisztáni elnökválasztás, április 5.
Az afgán alkotmány nem teszi lehetővé a jelenlegi elnök, Hamid Karzai számára, hogy harmadjára is betöltse pozícióját, így a küzdelem nyitott. Bár a Független Választási Bizottság a huszonhét jelöltből tizenhatot kizárt, a választások várhatóan így sem lesznek mentesek a korrupciótól, választási csalásoktól, vagy akár zavargásoktól. Bárkinek sikerül is győzedelmeskednie, a jövőre kivonuló külföldi csapatok és az ország több részén továbbra is befolyással bíró tálibok konszolidációs kényszert jelentenek majd az új elnöknek.

Iraki parlamenti választások, április 30.
Irak törvényei lehetővé teszik a regnáló elnök, Nouri al-Maliki újraválasztását, viszont koalíciója nem szerepelt jól a tartományi választásokon. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az ellenzék visszavonulót fúj, tekintettel arra, hogy egy politikai váltás könnyen a stabilitás rovására mehet Irakban. A következő elnök számára a legnagyobb kihívást a vallási irányzatok szélsőségeinek megfékezése jelenti majd.

Indiai Lok Sabha, azaz Alsóházi választások, április vagy május
Az indiai választások nem csupán nagyszabásúnak ígérkeznek (több mint 700 millióan járulnak az urnákhoz), de egyben a Kongresszusi Párt tíz éve szakadatlan fölényének is véget vethetnek. A lassuló gazdasági növekedés, az elégtelen infrastruktúra és a burjánzó korrupció miatt a Gandhi család által dominált párt jelentős veszteségeket szenvedhet. Egyre nagyobb figyelem terelődik ugyanakkor Gujarat tartomány miniszterére, egyben a legnagyobb ellenzéki párt (BJP) vezetőjére, Narenda Modira. A BJP kilátásai ugyan nagyon jók, ám 1989 óta nem fordult elő, hogy párt önállóan tudott kormányra lépni Indiában, így nagy a valószínűsége, hogy olyan koalíció jön létre, mely nem lesz képes szembenézni azokkal a problémákkal, melyek „hatalomra juttatták".

Dél-afrikai nemzetgyűlési választások, április és június között
A Dél-afrikai Köztársaság történetének 5. demokratikus választása épp az apartheid rendszer megszűnésének 20. évfordulóján esedékes. Várhatóan az azóta hatalmon lévő Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) marad majd hatalmon, bár néhány korábbi mandátumát elveszítheti. A lassuló növekedés, a magas munkanélküliségi ráta és a korrupció miatti általános elégedetlenség mellett megfigyelhető, hogy az apartheid után született és felnőtt generációk egyre kevésbé kötődnek a párthoz. A fő kihívók, a Demokratikus Szövetség, mely Jacob Zuma elnök megvádolásával próbálkozhat, illetve a Gazdasági Szabadságarc Pártja, mely „a fekete többség méltóságának helyreállítását" tűzi ki céljául.

Európai Unió parlamenti választások, május 22-25.
Európa a válságra „nagy dózisú" megszorítással válaszolt, ami nemcsak magas munkanélküliséghez, általánosan növekvő pesszimizmushoz is vezetett. Nem lenne meglepő, ha mindez a szélsőségek, a nacionalista és populista hangot megütő pártok rekordteljesítményéhez vezetne az elkövetkező választásokon. Amellett, hogy a magas EU posztok kiosztását mindez nagyban befolyásolhatja, a főáramú pártokban megerősítheti azt a képzetet, hogy a választási siker kulcsa a populista politizálásban keresendő, ami végső soron visszahat a nemzeti politikai színterekre is.
James M. Lindsay a Council of Foreign Relations alelnöke. Vezető szaktekintély és szakértő az amerikai külpolitika terén.

Kapcsolódó cikkek