Csökkentették létszámukat az EU-s pénzeső magyar tulajdonú legnagyobb haszonélvezői, ráadásul eredményességük romlott az elmúlt öt évben. Lapunk exkluzív listát közöl a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai alapján a legtöbb pénzt elnyert társaságokról, elemezve teljesítményüket.

A listánkon szereplő 81 magáncégnek összesen 161 milliárd forint forrást ítéltek meg, ami, ha minden jól megy, 384 milliárdos fejlesztés létrejöttét segíti elő. Bár még számos projekt nem zárult le, vagy csak most kezdődik, 2012 végéig a támogatások hatására nem látszik igazán átütő fejlődés. A magyar tulajdonú cégek esetében a majd 95 milliárdos támogatás dacára az export aránya az összesített árbevételen belül nemhogy nőtt, hanem 26-ról 24 százalékra csökkent.

Az elmúlt évek adócsökkentései mellett tehát a nyereség visszaesése is közrejátszott abban, hogy ezen kör 60 százalékkal kevesebb társasági adót fizetett be. Márpedig végső soron ezen keresztül (is) térülne meg az állami támogatás. Egy másik gyakran hivatkozott pozitívum a munkahelyteremtés, ám ezen a téren a magyar tulajdonú cégek katasztrofálisan teljesítettek: négy év alatt (2009-től rendelkezünk adatokkal) a 46 vállalatnál jó 2 százalékkal, 367 fővel még csökkent is a létszám, dacára a már kifizetett 42 milliárd forint támogatásnak.

A külföldi tulajdonú cégek - döntő részben a kormányzati retorikában oly gyakran ostorozott multinacionális nagyvállalatok - jobban teljesítenek: 2009 óta majd 9,5 ezer munkahelyet teremtettek a kifizetett 23,1 milliárd forint támogatásnak köszönhetően. Már ha feltételezzük, hogy valóban a támogatásoknak köszönhetők a külföldi érdekeltségű cégek beruházásai. Ezt azonban közel sem vehetjük biztosra.

Megkérdeztük ezeket a vállalatokat: megvalósították volna a beruházásokat támogatás nélkül is? A német vegyipari cégnél, az Evoniknál elmondták, hogy a projektbe e nélkül is belevágtak volna, így azonban gyorsabb a megvalósítás. Az amerikai központú autóipari beszállító Delphi úgy tájékoztatta lapunkat, a támogatások - amelyeket más országokban is keresnek - fontos faktorok abban, hogy újabb befektetéseket hajtsanak itt végre. A hardvergyárat és szolgáltatórészleget működtető NI Hungary is csak épülőfélben lévő kutatóközpontjáról közölte egyértelműen, hogy támogatás hiányában biztosan nem vágott volna bele a beruházásba. A témában folytatott háttérbeszélgetések alapján ugyanakkor egyértelmű, hogy a multinacionális cégek számos tényező (például adórendszer, piacok közelsége, logisztikai kihívások, munkaerő ára és minősége) figyelembevételével hozzák meg befektetési döntéseiket, a támogatást pedig úgy tekintik, mint habot a tortán.

A jövedelmezőségben az állami és a magánszféra között megfigyelhető különbséget jórészt a MÁV okozza, korábbi masszív veszteségével. A listán szereplő állami-önkormányzati cégeket egyébként sem lehet egy kalap alá venni a magánvállalatokkal, mivel például a messze legnagyobb egyedi nyertes, a NIF a lekötött pénzből az infrastrukturális beruházásokat fizeti ki. De a többi állami cég is részben ilyen projektekre fordítja az összegeket. Így a 19 ilyen tulajdonú listatagra jutó összesen 1810 milliárd forint nagy részének nem ezek a társaságok a végső haszonélvezői, hanem a közbeszerzési tendereken győztes vállalatok, például a Közgép, a Strabag vagy a Swietelsky. Ezek azonban ebben a listában nem jelennek meg, noha a megrendelésekkel nekik jutó összegek révén bőven beférnének az első százba.

Részletek a Figyelő 40-dik friss számában.

 

Kapcsolódó cikkek