Jól tudja a kormány, hogy a közelgő választási kampányban az ellenzék egyik leghatásosabb fegyvere a munkanélküliek számával való érvelés lehet. Ez viszonylag egyszerű üzenet, könnyen kommunikálható, ráadásul a társadalom minden tagja tart attól, hogy elveszti állását. (A politikus nem mosópor, de azt is el kell adni, Figyelő, 2013/38. szám.). A kabineten könnyű számon kérni a miniszterelnök 2010-es ígéretének időarányos alakulását: Orbán Viktor 10 év alatt 1 millió új munkahelyet ígért. A különböző foglalkoztatási programok, köztük a közmunka azonban az egyik statisztikába beleszámítanak, a másikba meg nem, így legalábbis ellentmondásos annak megítélése, hogy beindult-e érdemi álláshely növekedés a gazdaságban. A kabinet feltehetően ezért szeretne egy új foglalkoztatási mutatószámot. Az erre vonatkozó törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van.

Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa a Magyar Narancsban megjelent elemzésében azt állítja, hogy 2010-től 2013 végéig 125 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma. A külföldön állást vállaló magyarok ebből körülbelül 50 ezer fővel, a közfoglalkoztatottak pedig 34 ezerrel részesedhetnek. Ebből az következik, hogy 3 év alatt mindössze 41 ezer volt az álláshelyek növekménye, vagyis nagyjából évente átlagosan 14 ezer. A KSH statisztikái szerint az idén január és július között 1,8 millióan dolgoztak a versenyszférában. Ez 0,3 százalékkal marad el az egy évvel korábbi adattól. A költségvetés ugyanebben az időszakban 758 ezer főnek adott munkát. Ez 1,7 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi időszakban volt. Röviden összefoglalva a helyzetet: az állam egyre több embert tart el, a versenyszféra belföldi létszáma azonban csökken, vagy legalábbis stagnál. A foglalkoztatási helyzetet még az sem volt képes érdemben javítani, hogy a bevezetett munkaerő piaci reformok nyomán rekordszintre emelkedett a részmunkaidőben, illetve a határidős szerződéssel foglalkoztatottak száma.

BEINDULHAT A LAKOSSÁG
Munkahely akkor lesz, ha beindulnak a beruházások, ha felgyorsul a gazdasági növekedés. Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza szerint tavaly négy olyan tényező is volt, amely visszavetette a magyar gazdasági növekedést. Recesszióban volt az EU, beütött az európai adósságválság, a Nokia globális problémái miatt bezárta komáromi gyárát. Ráadásul 110 éve nem látott aszály sújtotta a magyar mezőgazdaságot. Igaz ugyan, hogy az ágazat a GDP csupán néhány százalékát adja, de 10 százalékos kilengések már érzékelhetők a mutatóban. Ezek a tényezők enyhülőben vannak. Az adósságválság múlóban van, Európa kilábalt a recesszióból.

 

Kapcsolódó cikkek