Tömött bevásárlókocsikat mutattak a híradók, miközben a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, évtizedek óta nem látott alacsony inflációs adatról számoltak be. Valóban több, a boltokban kapható termék ára csökkent egy hónap alatt, ám a Figyelő Online által véletlenszerűen összeállított bevásárló lista 16 tétele közül ez az állítás csak kilencre volt igaz. Olcsóságról pedig végképp nem beszélhetünk, ha az elmúlt években tapasztalt áremelkedéseket is figyelembe vesszük.

A KSH szerint idén októberben 0,3 százalékkal voltak átlagosan alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint szeptemberben. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy ami az ősz első hónapjában 100 forintba került, azt októberben 97 forintért meg tudtuk vásárolni. Egy év leforgása alatt, tehát tavaly októberhez képest pedig mindössze 0,9 százalékos áremelkedést mért a statisztikai hivatal. Az elemzők 1,0-1,5 százalék közti értékre számítottak, tehát a tényadat mindenképpen meglepetés volt. Ez alapján a szakértői már azt pedzegetik, hogy akár deflációba is fordulhat a gazdaság, vagyis az árak csökkenek egyik időszakról a másikra.

Ennek nem feltétlenül lenne jó hatása a gazdaságra. A defláció azt is jelezheti, hogy eltűnt, vagy vészesen megfogyatkozott a kereslet a piacról, amire az eladók az árak csökkenésével reagálnak. Mivel kevesebb áru kerül forgalomba, a kibocsátás is csökken, a termelőktől, gyártóktól kevesebb árut vesznek át a feldolgozók, késztermék gyártók. Ha a gazdasági szereplők bíznak abban, hogy ez csak egy átmeneti állapot lesz, akkor nem feltétlenül nullázzák le a gyártásukat, megrendeléseiket, adott esetben a készleteiket is gyarapíthatják, amelyek aztán később, egy kedvezőbb gazdasági környezetben kerülhetnek a piacra. Ez sem egy egészséges helyzet természetesen.

A defláció tehát jelezheti a gazdaság megtorpanását is. A magyar adatok azonban nem erről árulkodnak, mert olyan termékek, szolgáltatások ára csökken nagyobb mértékben, amelyek árára az államnak erős befolyása van. Az energiaszektor tarifái például a rezsicsökkentés miatt mérséklődnek, mégpedig nagyobb mértékben, mint az infláció.

Ezért valójában csalóka képsorokat láttunk a tévékben, a teli bevásárlókosarakba pakolt áruk egy részének bizony nem csökkent az ára, hanem éppenséggel emelkedett az előző hónapban. A KSH kimutatása szerint ilyen termék volt például az alapélelmiszerek közül a kenyér, a tej, de a tojás, a trappista sajt, a paradicsom, az uborka a sör is többe került, mint szeptemberben. A Figyelő Online kosarába került termékek közül kétségtelenül kevesebbet kellett fizetni viszont a kristálycukorért, a margarinért, a párizsiért, a burgonyáért, az étolajért, a sertészsírért a cigarettáért (Multifilter) és a kávéért. Banánt is olcsóbban lehetett kapni októberben. Ugyanakkor a szeptembert megelőző hónapokban is találtunk olyat, amelyikben az októberinél is olcsóbb voltak az utóbb felsorolt termékek némelyike. Ilyen termék például a párizsi és a banán.

Átböngészve a statisztikai adatokat, úgy fest, nem annyira az élelmiszerek, mintsem a lakossági szolgáltatások, illetve az üzemanyagok árának mérséklődése segítette az 1974 óta nem látott szintre süllyedni az inflációt. A 95-ös benzin literjéért például szeptemberben átlagosan 427 forintot kellett fizetni, októberben már csak 405 forintot kértek el átlagosan a kutak. A gázolajnál 442 forintról csökkent 425 forintra az ár. Kevesebbet számláztak továbbá a vízdíjra, a csatornadíjra illetve a szemétszállítás után is a szolgáltatók ebben az időszakban. (A KSH munkatársainak összeírása alapján megállapított átlagárak, tehát a boltokban ennél többet és kevesebbet is fizethetünk a termékek után.)

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az alacsony infláció jó a családoknak, a háztartásoknak, mert az áremelkedés ellen nagyon nehezen tudnak csak védekezni az emberek. A tárcavezető egy mai rendezvényen arról is beszélt, hogy „a forintunk egy szilárd, jó, értékálló pénzzé kezd válni". A kormányzati értékelésből azonban nem derült ki, hogy ebben a ciklusban egyébként ezek az árak mennyivel emelkedtek, és ehhez képest mit jelent az előző hónapban elért 0,3 százalékos fogyasztóiár-csökkenés. Az októberi árak a legtöbb esetben brutálisan magasabbak például a 2010 eleji árakhoz képest. A burgonya kilója ez idő alatt több mint 52 százalékkal drágult, a cigaretta 43 százalékkal, a kristálycukor 31 százalékkal kerül most többe. Harmadával nőtt a sajt ára, közel harmadával a margarin ára 2010 januárja óta. Ötödével drágult a tej, hatodával a kenyér. A kosarunkba került termékek közül még a sör 9 százalékos áremelkedése volt a legvisszafogottabb. Az üzemanyagok közül a gázolaj több mint 42 százalékkal drágult, a benzin 27 százalékkal. Mindössze három olyan termék - a paradicsom, az uborka és a sertészsír - került a kosarunkba, amelyeknek az ára közel négy év elteltével 27-35 százalékkal alatta maradt a 2010 elején mértnek.

 

Kapcsolódó cikkek