- A preklinikai tárgyak tanulásánál éreztem, hogy sokkal nagyobb affinitásom van a kutatómunkához. A beteg állatok gyógyítása helyett ezért úgy döntöttem, inkább valami biológiailag fontos jelenséget próbálok megérteni. Még negyedéves egyetemistaként kaptam egy három hónapos nyári tanulmányi ösztöndíjat, ami után a neurobiológia kutatására tettem fel az életemet.

- Az Oxfordi és a Kaliforniai Egyetemen is folytatott kutatásokat, tizenhárom éve mégis úgy döntött, hogy Magyarországon dolgozna inkább.

- Egyrészt volt egy családi aspektusa a döntésemnek: hol szeretnénk élni és felnevelni a gyerekeinket. Másrészt pedig úgy éreztem, hogy az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) megfelelő szakmai hátteret tud biztosítani arra, hogy megalapítsam saját kutatócsoportomat. Végül sok-sok érvet összevetve határoztam el, hogy hazaköltözök.

- Mennyire tér el az itthoni és a külföldi kutatómunka?

- Lehetne azt mondani, hogy nekünk mennyivel rosszabb. A biológiai és természetkutatásoknál azok a kutatólaborok, amelyek képesek európai, amerikai, angol és egyéb forrásokat szerezni munkájuk/kutatásaik támogatására, azok ugyan-olyan technikai feltételrendszert tudnak biztosítani kutatásukhoz, mint bárhol a világban. Az általam vezetett Celluláris Idegélettani Laboratórium részére tavaly, a Lendület pályázat keretében kaptam először magyar forrást, addig minden kuta-tásomat nemzetközi támogatásokból finanszíroztam.

- 2012-t többek között Szentágothai János neves magyar agykutató emlékének szentelték. Ez segített a magyar pénzcsap megnyitásában?

- Az emlékév a társadalom és a politikai döntéshozók körében is előtérbe helyezte az agykutatást, mely a 21. század legdinamikusabban fejlődő tudománya. Az Amerikai Egyesült Államok például 3 milliárd dollárt, az Európai Unió pedig több mint egymilliárd eurót különített el egy speciális programra. Remélhetőleg Magyarországon is prioritás lesz a neurobiológia, mivel hazánkban igen nagy múltja és potenciálja van ennek a tudományágnak. A politikusok is tudatában vannak an-nak, hogy az agy működésének megértése nélkül nem fogunk soha érdemben a pszichiátriai és neurológiai betegségeket gyógyítani. A legnagyobb kihívás a fejlett társadalmakban, hogy az orvostudomány a depressziót, a skizofréniát, az Alzheimer-kórt mikor tudja úgy kezelni, mint a baktériumok által kialakított tüdőgyulladást.

- Két éve az Európai Kutatási Tanács (European Research Council) 2,5 millió eurós Advanced Grantját nyerte el. Mire elég ez az összeg?

- Ez egy öt évre szóló támogatás. Évi félmillió euróval Magyarországon kicsit többet lehet elérni, mint Londonban vagy Svájcban, mert olcsóbbak a bérek. Van olyan labor, ahol maximálisan elég lehet ez az összeg, főleg, ha műszerfejlesztésre nem kell költeniük. A 140-150 millió forint 20 százaléka elmegy indirekt költségekre (fűtés, hűtés, az intézmény infrastruktúrájának működtetése). A megmaradt 120 millió azért nem elég az én laborom számára, mivel több mint 200 millió forintnyi műszerberuházást végeztem, mely elengedhetetlen volt a dinamikus fejlődés és a tudomány élvonalához tartozás szempontjából.

- Milyen kutatásokat végez, mire kapta a támogatásokat?

- Idegsejtek belső tulajdonságait és a köztük lévő szinaptikus kapcsolatokat vizsgálom. Azt szeretném megérteni, hogy működnek az agyunkat felépítő sejtek. Egyesek szerint több mint 1000 fehérje szükséges ahhoz, hogy két sejt tudjon egymással kommunikálni. Ebből jelenleg 40-50-et ismerünk. Óriási kihívás előtt állunk, hogy az összes fehérjét beazonosítsuk.

- A Bolyai-díj elnyerését követően mik a jövőbeli céljai?

- Az, hogy az embert elismerik, jólesik, de nem befolyásolja, hogy mit kutat ezek után. Tavalyelőtt, az Európai Kutatási Tanács díjának elnyerésekor leírtam egy ötéves tervet, hogy körülbelül mivel szeretnék foglalkozni. Tavaly pedig a Lendület pályázat keretében készítettem egy másik kutatási programot, melyre szintén támogatást kaptam. A programok általában 5-10 évet átölelők, ebben kisebb irányváltozások lehetnek, de 180 fokos változás nem.
Vida Sándor

Nusser Zoltán44 éves, nős, két gyereke van.
A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete Celluláris Idegélettani Laboratóriumának vezetője.
A budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen (ma Szent István Egyetem) végzett, majd az Oxford Egyetemen doktorált.Számos hazai és nemzetközi elismerést kapott. 2005-ben az első magyarországi European Young Investigator lett, Szé-chenyi-díjat is kapott, legutóbb pedig a Bolyai-díjat tudhatta magáénak.
Az elmúlt nyolc évben tíz nemzetközi pályázaton közel 2 milliárd forintot nyert kutatásai támogatására.