Azt már a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy az ügyfelek, fogyasztók elvárásait, a vállalat belső igényeit jól kiszolgáló IT-rendszerek óriási versenyelőnyt jelentenek. Csakhogy az informatika felügyelete egyre nehézkesebbé válik, hiszen az új technológiák megjelenésével az IT megkerülhetővé vált. A munkatársak egyre inkább saját mobileszközeiket használják céges ügyekben is, és könnyen hozzáférnek olyan felhőszolgáltatásokhoz is, amelyekre az IT nélkül, közvetlenül előfizethetnek.
Lássuk be, hogy lényegében semmi sem akadályozza meg az informatikai értelemben mind felkészültebb felhasználókat abban, hogy ne a vállalati levelezőrendszert, tudásportált vagy ügyfélkapcsolati rendszert használják, hanem egy igényeiket jobban kiszolgáló másikat, valamilyen felhőből elérve. Ráadásul az együttműködő társaságok informatikai rendszerei egyre inkább összenőnek, és már azt is nehéz követni, hogy mely rendszer is a miénk, melyik a partnerünké.
Az irányítás és az ellenőrzés ilyen közegben könnyen kicsúszik az IT-vezető kezéből, amit az üzleti területeken dolgozók talán nem is bánnak. A felhasználói területek saját választása viszont felelősséggel is jár. Olyan szolgáltatásokat kell igénybe venni, amelyek megfelelnek a céges szakmai igényeknek, és nem túl drágák. Az nem elfogadható, ha az adott üzleti terület partikuláris érdeke miatt háttérbe szorul az adatkonzisztencia vagy az IT-biztonság. Valamiféle szervezettségre, központi akaratra tehát szükség van, ezért az informatikai részlegeknek jobban be kell épülniük az üzleti működésbe.
De hogy is nézhet ki ezek fényében egy ideá¬lis IT-szervezet? Maga az informatikai vezető ma már üzleti menedzser is. IT-nézőpontból kapcsolja össze a vállalat egyes egységeit, külső partnereit és ügyfeleit. Olyan ökoszisztémát alakít ki, amely összefogja mindezeket a feladatokat. Emellett újító szerepe is van, mert régen rossz, ha a cég követi a versenytársait, és nem próbál IT-megoldásaival legalább egy lépéssel a konkurencia előtt járni.
A sokoldalú informatikai vezető csapatában az ideális felállásban több egymással összedolgozó, de önálló feladatkörrel rendelkező menedzser dolgozik. Az „IT-építész" feladata, hogy átlássa a cégnél működő rendszereket és azok kapcsolatait, megtervezze az „IT-várost" annak összes csomópontjával és közlekedési eszközével egyetemben. Szerepe azért kiemelten fontos, mert az ezen a területen meghozott rossz döntések később nagyon nagy kiadásokat okozhatnak az adott vállalkozásnak.
Az „építésszel" szoros kapcsolatban tevékenykedik a folyamat- és adatmenedzser, aki átlátja a céges működést, annak adatmodelljét, és megoldási javaslataival kiszolgálja az információs és kontrolligényeket. Szükség lesz továbbá egy üzleti kapcsolattartóra, akinek feladata, hogy a vállalat egyéb részlegeit megrendelőként kezelve megértesse velük a lehetőségeket, kéréseiket pedig lefordítsa az IT nyelvére.
A szolgáltatás- és beszállítói menedzser feladata, hogy pontosan definiálja a cég kívülről igénybe venni kívánt szolgáltatásait, megrendelje, folyamatosan felügyelje és értékelje azokat. A projektmenedzser folyamatos innovációra törekedve tartja kézben a vállalati fejlesztéseket és átalakításokat.
Az IT-kontroller a kapocs a gazdasági vezetés és az informatika között: folyamatosan figyelemmel kíséri a kiadásokat, értékeli a szolgáltatások, projektek hasznosságát, minőségét, javaslatot tesz a hatékonyabb működés kialakítására. Az ideális IT-vezetői csapatnak része egy biztonsági specialista is, aki képes a védelmi kockázatokat menedzselni, a cég rendszereinek, adatainak a biztonságáról gondoskodni.
Hogy ezek közül melyik válik a jövő informatikai álomfoglalkozásává, azt még nehéz megmondani, de látszik, hogy új IT-szakmák születnek, míg más, ma akár még felkapott informatikai jellegű munkakörök háttérbe szorulnak.
A szerző a KPMG igazgatója
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.