Az ehhez hasonló esetek azonban nemigen érik el a közvélemény ingerküszöbét, ahhoz olyan szintű abszurditás kell, mint a 40 millió forintból épült bodrogkeresztúri 40 centis kilátó. Részben azért van ez így, mert sokan ingyenpénznek tekintik a Brüsszelből érkező forrásokat. „Csak ne vesszen el a forrás, jöjjön be a pénz az országba" - hangzik a népszerű vélemény.
Nem ingyenpénz
Ez azonban már első megközelítésben is sántít: Görögország vagy Portugália példáján láthatjuk, hogy a nem átgondoltan felhasznált európai uniós támogatások nem tudják javítani egy ország fejlettségét.
Sőt, ha uniós pénzből mesterségesen, fenntarthatatlan módon pumpálják fel a gazdaságot, akkor a következő válság az egész országot bedöntheti. Ráadásul végső soron ezeknek a forrásoknak - például a cégeknek vissza nem térítendő támogatásként juttatott ezermilliárdoknak - majd harmada magyar adófizetői pénz, hiszen az uniónak „tagdíja" is van.
Nem hasznosulnak
Már idehaza is több elemzés született a vissza nem térítendő uniós támogatások hatásairól, többnyire lesújtó eredménnyel. Egy közelmúltban lezárt kutatás a kkv-fejlesztésre költött támogatásokra koncentrált, és végeredményben az derült ki belőle, hogy ezek nemzetgazdasági szempontból nem hasznosulnak.
Nagy Sándor Gyula, a Corvinus és Lóránd Balázs, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa idén január-februárban végzett online céges felmérést, amely közel 1100 cég válaszait tartalmazza. Jellemzően a közvetlenül vagy közvetve (beszállítóként) jelentős mértékben exportáló cégekről mondható el, hogy beruházásuk növeli a gazdasági összteljesítményt.
Beruházás helyett vitorlás
Azonban a kutatásban összegyűjtött válaszok szerint, ha egy ilyen vállalkozás kap uniós támogatást beruházásra, ott nagy valószínűséggel amúgy is rendelkezésre állt volna a projekthez szükséges tőke, hiszen nemzetközi szinten is versenyképes a cég, ennek megfelelő eredménytermelő képességgel. Így a tőkéből esetleg nem beruházás lesz, hanem osztalék és vitorlás a Balatonon.
A döntően belföldi piacra termelő vállalkozásoknál ez nem mondható el, ezek viszont nagyon gyakran nemzetgazdasági szinten nem növelik a kibocsátást. Például attól nem vágatnak gyakrabban hajat az emberek, ha egy fodrászat támogatást kap új eszközök beszerzésére, legfeljebb másik szalonba mennek. Átmenet pedig alig-alig van a két cégtípus között.
A témáról részletesebben olvashat a Figyelő hetilap július 25-i, idei 30. lapszámában.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.