A kiberbiztonság kérdése mára túlnőtt az összeesküvés-elméletek rajongói és a geekek fantáziavilágán. A webhez való szinte korlátlan hozzáférés sebezhetőséget is jelent, ami az online világ óriási gazdasági lehetőségeit is veszélyezteti. A kibertámadásoknak számtalan formája létezik: a weboldalak elérhetetlenné tételétől egészen a kémkedésig és adatlopásig terjed a skála. A kiberháborút és a kémkedést általában államokhoz társítják, míg az online bűnözést és a kiberterrorizmust a nem állami szereplőkhöz kapcsolják. A következő évtizedekben a kiberháború eddig nem látott fenyegetést jelent majd - figyelmeztet Nye.

A harvardi professzor emlékeztet rá, hogy a források azonosíthatóságának nehézségei, illetve az ún. hamis zászlók (olyan internetes nyomok, melyek a hatóságokat megtévesztve ártatlan szereplőkre terelik a gyanút) miatt a példastatuálás a kibertérben működésképtelen stratégia. Ugyanakkor megjegyzi, az online bűnözés elleni nyílt politika és a támadásra való képesség segítheti az elrettentést, ami felértékeli a fejlett védelmi rendszerek és a humán intelligencia szerepét.

Az internetbiztonság a nemzetközi együttműködés magas fokát igényli. Többen a katonai szerződésekhez hasonló megállapodásokat szorgalmaznak, ám Nye szerint ez az egyes államok kulturális különbségei, a tárgyalások menedzselése, a szerződések verifikálása és végrehajtása miatt rendkívül nehéz lenne. A további erőfeszítések viszont elengedhetetlenek a nemzetközi szabályozás érdekében - példaként Oroszország és Kína az információbiztonság nemzetközi felügyeletéről szóló szerződéstervezetét említi. Az Egyesült Államok az előbb említett fenntartások miatt vitatta annak létjogosultságát és (politikai értékeihez ragaszkodva) azt is kifogásolta, hogy a hasonló megállapodások legitimálnák a tekintélyelvű kormányzatok internetcenzúráját, így a kínai ún. nagy tűzfalat is.

A határokon átívelő kibertér új sarokköve a nemzetbiztonsági protokolloknak, melyhez kapcsolódóan a kormányzatnak fel kell ismerniük, hogy államok közötti együttműködést igényel az a bizonytalanság, amelyet a nem-állami kibertér-szereplők jelentenek.

Joseph S. Nye Jr. (1937-), az Egyesült Államok egykori védelmi minisztere és a Nemzeti Hírszerzési Tanács volt elnöke jelenleg a Harvard Egyetem professzora és a nemzetközi kapcsolatok egyik legjelentősebb tudósa. Carter elnöksége idején a Külügy-, a Clinton-kormányzat alatt a Védelmi Minisztérium államtitkár-helyetteseként dolgozott, a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi elnöke. Részt vett a nemzetközi kapcsolatok intézményesített liberális megközelítésének megalkotásában, legjelentősebb elmélete az államok és más nemzetközi szereplők által birtokolt „okos hatalom".

Kapcsolódó cikkek