Dr. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. munkatársa előadásában elmondta: miközben a munkaerő kiáramlása az elmúlt években felgyorsult, kevés szó esik a tudástőke beáramlásáról, legyen szó szellemi és fizikai munkáról. A TOP200 hazai vállalat körében végzett kutatásukból kiderült: a tudástőke megtartása érdekében elsősorban rendszeres fizetésemeléssel igyekeznek tenni a cégek, második és harmadik elemként a vállalaton belüli, illetve külső szervezett szakképzés támogatását említették. Az alkalmazottak számára kiemelten fontos képzési területként a megkérdezett szervezetek a vezetői készségek fejlesztését, az idegennyelv-tanítást és az általános informatikai készségek fejlesztését jelölték meg. A vállalatok 85 százaléka állította, hogy rendelkezik képzési tervvel, a munkaerőköltségek 1,6 százalékát, a nettó árbevétel 0,4 százalékát fordítják e célra. A trend azonban csökkenő, ami éppen ellentétes az uniós elvárásokkal.
A jövedelem felét elviszi az állam
Edwin De Boeck, a KBC Csoport vezető közgazdásza a konferencián arról beszélt, hogy miközben régiónkban a világgazdasági recesszióból való kilábalás lassacskán már érezteti hatását, a bruttó hazai termék az egyes országokban egymástól még mindig nagyon eltérő. Ennek elsődleges oka, hogy meglehetősen nagy a különbség az egyes országok foglalkoztatási rátái között. Megoldást két dolog jelenthet: a munkaerőt minél tovább bent kellene tudni tartani a munkaerőpiacon, emellett pedig szükséges lenne a természettudományos ismeretek arányának növelése az oktatásban. Magyarországon utóbbiak az összes tudományterülethez viszonyítva úgy 15 százalékot képviselnek, míg az uniós átlag 20, de Németországban vagy Csehországban csaknem 25 százalék. Ami a munkaerő adóztatását illeti, a közgazdász rámutatott: régiós összevetésben meglehetősen rosszul állunk. Idahaza az átlagjövedelmek mintegy felét elviszi az állam, a cseheknél, szlovákoknál, lengyeleknél ez az arány tíz százalékponttal kevesebb, s ez az uniós átlaggal egyezik meg. Nem csoda, hogy a külföldi tőkebefektetések (FDI) GDP-ben mért arányában is tetten érhető Magyarország versenyhátránya. E mutató északi szomszédainknál az elmúlt öt évben az uniós átlagnak megfelelő 3 százalék helyett 2 körül alakult, nálunk mindössze ennek fele, azaz egy százalék. De Boeck végkövetkeztetése szerint a tudástőke megtartásának a régióban a legkézenfekvőbb módja az, ha a mindenkori gazdaságpolitika növekedéspárti, és érdemben segíti a bővülést. Ehhez a munkaerő költségének csökkentésén, az aktív népesség arányának növelésén, az élethosszig tartó tanulás elősegítésén, valamint a kutatás- fejlesztésbe történő befektetéseken keresztül vezethet az út.
Georg Fischer, az Európai Bizottság Elemzési, Értékelési és Külkapcsolati Főigazgatóságának igazgatója előadásában kiemelte: az unió alapértékeivel összhangban áll, sőt pozitív jelenség a munkaerő szabad áramlása. Kérdés az, hogy mit tehet az EU annak érdekében, hogy az emberi erőforrás megfelelő szintű növekedést legyen képes biztosítani? Ami az unión belüli mozgásokat illeti, a kontinens déli területeiről mind többen érkeznek, de még mindig a keleti-európaiak aránya a legjelentősebb: a beérkezők több, mint fele érkezik utóbbi régiókból. A Dél-Európából érkezők 3/5-ök magasan képzett, 20 százalékuk azonban munkanélküli.
Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója szerint az alapkérdés, hogy miképpen tudjuk vonzóbbá tenni az országot. Meggyőződése szerint a menni vagy maradni?-kérdésében jellemzően emocionális alapon döntenek. Nemzetgazdasági szempontból az a közérdek, hogy minél többen segítség itthon az országot munkájukkal - ám az is lényeges, hogy a külföldön dolgozó magyarok jelenlétükkel saját, magyar kultúránkat injektálják, ezt sem szabad elfeledni.
Mindazonáltal tenni kell azért, hogy a közérdek nagyobb erővel jelenlen meg a munkavállalók döntéseiben. A telekom szektor máig fejlődésben lévő iparág. Az európai piacon még mindig nagy a kereslet, ráadásul a munkanyelvet - az angolt - elég sokan beszélik már itthon. Fontos elem, hogy az unióban prioritásként kezelik 900 ezer digitális munkahely teremtését a közeljövőben. Ebből Magyarországnak is ki kellene vennie a részét. Ennek tükrében problémát jelent, hogy az elmúlt években fokozatosan csökkent az informatikai karokra jelentkezők száma. Az informatikában további potenciált jelent az itthon előállított szellemi termékek exportja. Éves szinten ez jelenleg 180 milliárd forintot jelent, ezt kellene még tovább növelni.
Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a gyógyszerszektort a válság elsősorban az árak leszorítása, különadók formájában érintette; az új eredeti készítmények támogatásának csökkenése a megtérülést veszélyezteti. Folyamatos az árerózió, a kínai és indiai generikumok óriási versenyt jelentenek. A Richter a régióban egyedülállóként foglalkozik originális és biotechnológiai kutatásokkal, az árbevétel 12 százalékát teszik ki a K+F költések.
A munkaerő megtartása szempontjából rendkívül nagy szerepük van a munkahelyi körülményeknek, a műszerezettségnek, annak, hogy ne érezze a kutató, hogy nincs esélye a nyugati kollégákkal versenyezni. Sokat nyom még a latban egy a normális életvitelnek megfelelő jövedelem, valamint a perspektíva, kiszámíthatóság. Mindehhez lényeges a megfelelő egyetemi, akadémiai háttér.
Kérdésre válaszolva Bogsch Erik elmondta: noha a cégeknek is szerepe van az oktatás támogatásában, az elsősorban az állam, a mindenkori kormányzat feladata. A másik kulcstényező az adózás. Ebből a szempontból mindenképpen pozitívum, hogy a különadókból a k+f költések levonhatók.
Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. Vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a személy- és teherforgalom az előrejelzések szerint a következő húsz éven belül duplájára nő majd. E trend három kérdést vet fel: fenntartható lesz-e ez, miképpen befolyásolja majd a környezetet, illetve növekvő forgalom mellett hogyan lehet majd csökkenő balesetszámot elérni? A szektor egyébként kontinensünkön 12 millió embert foglalkoztat, s a forgalom 4-5 százalékát költi kutatás-fejlesztésre. Ez az egyetlen iparág, amelyben Európa többet költ innovációra, mint az USA, ez a tény Magyarország számára is komoly lehetőségeket rejt. A k+f tevékenység jellemzője a szektorban, hogy az eltolódik a végtermék kibocsátóktól a beszállítókig.
A tehetségvonzás szempontjából fontos tudni, hogy az Y generáció tagjai másképpen motiválhatók, mint a korábbi nemzedékek: ők felelősségteljes munkát akarnak, multikulturális környezetben akarnak dolgozni, emellett társadalmilag is elkötelezettek. Ezért kiemelten fontos számukra a munkáltatói márka, a lapos szervezeti struktúra, továbbá az, hogy a cég vállaljon társadalmi felelősséget. Várják a visszacsatolást, és fontos számukra a munka-magánélet egyensúlya.
A cégek szempontjából a versenyképesség feltétele,hogy a legjobb embereket időben megszerezzék. A gyakorlati ismereteket szerencsés, ha a tanulmányaik alatt szerzik meg, e szempontból ideális a duális képzés intézménye. Ebben a vállalat élen jár: a Kecskeméti Főiskola járműmérnök szakáról 22 fő vesz részt a Knorr gyakornoki programjában, ez 200-nál is több órás képzést jelent, amelynek során szigorú tanrend szerint tanulnak a hallgatók. A duális képzés mindazonáltal költséges megoldás a cégek eszköztárában, ezt a vállalatok stratégiai érdekből vállalják. Cél volna minél több beszállítót is bevonni a programokba.
A kerekasztal beszélgetés során Szőke Ildikó, a Raiffeisen Bank hr igazgatója elmondta: az elvándorlás kétségtelenül gond. Többezer munkahely szűnt meg a pénzügyi szektorban, kiszámíthatatlan a környezet, nehéz perspektívát nyújtani a fiataloknak, ezzel együtt mégis rengetegen jelentkeznek hozzájuk egy-egy meghirdetett állásra.
Dr. Horváth Zoltán igazgató az EIT ICT Labs Budapest részéről kiemelte: örvendetes volt hallani a három cég előadásában azt, hogy ők is az egyetemek és cégek közös munkájában látják a megoldást az elvándorlásra. Ehhez azonban fontos, hogy az oktatási intézmények hosszú távon gondolkodjanak, és ne vigyék el már az alapképzési pontokon a legjobb hallgatókat.
Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke szerint lényeges, hogy felpezsdült a vállalkozói szféra is, ebben a Jeremie alapoknak is nagy szerepük volt. A szakember beszélt arról a technológiai inkubátor programról, amely a frissen indulók vállalkozásokat igyekszik segíteni. E modellben az inkubátornak is be kell fektetnie, ez a világ számos pontján sikerrel működik.
Szőke Ildikó kiemelte azt is, hogy tapasztalata szerint ha az y generáció tagjai értelmes feladatot kapnak, akkor nem feltétlenül akarnak elmenni. A válsághoz kötődő költségcsökkentés nyomán mostanában egyébként a rövidebb, 3-6 hónapos kiküldetések jellemzőek.
A Pwc részéről Dr. Lőcsei Tamás üzletágvezető a tanácsadó cég y generációról szóló kutatását ismertette. Eszerint e nemzedék tagjai sokkal mobilabbak, mint a korábbiak. Többségük folyamatosan monitorozza az előrelépési, továbblépési lehetőségeket, és kevésbé lojális. Ez ellen a legjobb fegyver olyan munkalehetőség biztosítása, ahol ki tudnak teljesedni. Fontos, hogy a cégről általában milyen a benyomása a társadalomnak. Ha az értékekkel, branddel tudnak azonosulni, az fontos megtartó erő lehet. A legtöbben azt értékelik, ha saját fejlődésüket elő tudja segíteni a cég, tréningek, kompetenciák fejlesztése formájában, ennek remek eszköze például a PwC által gyakran alkalmazott on the job képzés.
Dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a záró előadásban elmondta: a tudástőke szerepe a magyar gazdaságban jelentősebb, mint gondolnánk. Az export GDP-arányosan az unióban az egyik legmagasabb, ennek 17 százaléka magas hozzáadott értékű high tech termék. A csúcstechnológiai termékek aránya a feldolgozóiparban ugyancsak igen magas. A K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya tavaly 1,29 százalék volt, szemben a korábbi évek egy százalék körüli értékével.
Migráció eközben képest kisebb, mint gondolnánk. A német statisztikai hivatal adatai szerint tavaly 54 ezren mentek ki és 28 ezren tértek vissza. A szaldó ugyan negatív, de a folyamat mindenképpen kétirányú.
Ami az állam szerepét illeti, a lehetőségek biztosítása és a biztonság megteremtése a két legfontosabb tényező. Az egykulcsos adó bevezetése, mint az államtitkár hangsúlyozta, e szempontból érdemi lépés, hiszen értékeli a teljesítményt. Fontos még a Lendület program, a fiatal vállalkozások támogatása, valamint a Munkahelyvédelmi Akcióterv - ezek mind-mind a biztonságot, kiszámíthatóságot szolgálják.
Cséfalvay Zoltán szólt továbbá a Budapest Hub projektről. A munkacsoport célja, hogy a főváros az évtized végére a régió start up világának központja legyen. A magvető és az előtti szakasz finanszírozásán még van mit javítani, adókönnyítések, tanácsadó szervezetek is sokat segíthetnek a fő cél, a gazdasági növekedés elérésében.
Cikkünk folyamatosan frissül>>>>>
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.