- Magyarország makrogazdasági mutatói bíztatóak, 2013-ban 1,1 százalékos növekedést produkált a gazdaság, 2014-re a nemzetközi intézmények és elemző házak is 2 százalékos növekedést prognosztizálnak, vagyis növekedési környezetben vagyunk. Magyarország kikerült a túlzott deficit eljárás alól, Brüsszel úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaság egészséges, az ország 3 százalék alatt tudja tartani a költségvetési hiányt, a külkereskedelmi aktívum 2013-ban 7 milliárd euró felett lesz, mindez motorja a magyar gazdaságnak. Különösen Németország húzza a kelet-közép európai országokat, köztük Magyarországot is. A termelő szektorok számára inkább kedvező a befektetési környezet, mint a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok számára, legyen szó magyar vagy más nemzetközi cégekről. Ha vannak is nehézségek valamely ágazatban, azok többnyire egyformán érintenek mindenkit.

- Ön a BNP Paribas Magyarországi Fióktelepének vezérigazgatója, a pénzintézet korábban háromszor is elnyerte idehaza az Euromoney „Legjobb finanszírozó bank Magyarországon" címet. Mit gondol a hazai bankszektor helyzetéről, s mennyire tervez hosszú távra az Ön által vezetett pénzintézet?

- Nem a BNP Paribas vezérigazgatójaként, hanem a kamara elnökeként nyilatkozom. De nem akarom megkerülni a kérdést. Kétféle bank létezik: az egyik nyereséges, ezek közé tartozik a BNP Paribas, a másik csoportba a veszteségesek tartoznak, amelyek folyamatosan feltőkésítésre szorulnak, mint ahogy arra az utóbbi időben is volt példa. Valószínű, hogy középtávon konszolidálódik a pénzügyi piac, nyilván a tartós bankadók nem teszik könnyűvé a helyzetet. Ami a BNP Paribas-t illeti, 2013-ban egy sikeres forint kötvényt bocsátottunk ki, amit teljes egészében a magyar gazdaságba forgattunk vissza. A BNP Paribas bankcsoport számára kiemelt hely Magyarország, nem véletlen, hogy Budapesten van a közép-európai platformja, amelynek regionális felelőse vagyok.

- Milyen visszajelzések érkeznek a kamarához az itt működő francia cégek részéről?

- Attól függ, mely ágazatokban működnek. A szolgáltató szektorokban, köztük a banki, telekommunikációs és energia ágazatban nem könnyű a vállalkozásoknak. A befektetők számára elsőrendű kérdés a politikai, gazdasági környezet, a kiszámíthatóság, tervezhetőség. Ha e téren sikerül javítani a feltételeken, az rögtön kedvet csinál a befektetők számára, hogy jöjjenek, térjenek vissza Magyarországra. Bizonyos területeken idővel indokolt lenne a különadók, megszüntetése, ami fokozná a befektetési hajlandóságot. Ez idáig 80 nemzetközi vállalat hozta ide regionális platformját vagy szolgáltató központját, köztük a Bonduelle, az Air France, a Schneider Electric, a Danone, a BNP Paribas. Kitűnő a földrajzi adottsága, Európa szívében fekszik, emiatt könnyű a környező országokat elérni, jó infrastruktúra, s szakképzett munkaerő áll rendelkezésre. A térség, s Magyarország teljesítménye idővel túlszárnyalhatja a nyugat-európai országokét, ami kellő vonzerőt jelenthet a francia cégek számára is, hogy közép-európai központjukat a régióba telepítsék.

- Azért meglehet, a francia cégek egy ideig óvatosak maradnak, hiszen a kormány intézkedései komoly érvágást okoztak néhány társaságnak. A Sueznek távoznia kellett a víz üzletágból, más cégekkel viszont a kormány kitűntetően bánt, stratégiai partnerségi megállapodást kötött velük. Ezt a kettős hozzáállást hogyan viselik a francia cégek?

- Nincs különösebb feszültség a Suez Environnement miatt Magyarország és Franciaország között. Azt gondolom, hogy a Franciaország és Magyarország által megbízott mediátorok jól végezték el feladatukat. Magyar oldalról egyébként Madarász Lászlóról van szó, aki, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara első elnöke volt. Az üzleti élet a szokásos módon megy tovább. E kérdés kapcsán hangsúlyoznám, hogy a kamara éppen annak érdekében tevékenykedik, hogy tovább fejlődjenek a magyar-francia kétoldalú üzleti kapcsolatok. Ma egy kicsivel több, mint 200 tagunk van, akik számára üzleti találkozókat, klubokat szervezünk, támogatjuk őket abban, hogy befektetési lehetőségeket, üzleti partnereket találjanak, s online munkaközvetítő rendszerünkön keresztül a munkatársak kiválasztásában is segítünk. A kabinet 37 stratégiai megállapodást kötött, ebből 4-et francia céggel. Franciaország kiemelt jelentőségű Magyarország számára, hiszen a harmadik legnagyobb befektető. A stratégiai megállapodás jó üzleti keret ahhoz, hogy megtöltsék mindkét fél számára előnyös tartalommal. Közös jóakaratú kinyilvánítása annak, hogy hosszú távon együtt dolgozzanak, és ezek a cégek Magyarországon fejlődhessenek. A francia befektetések összege megközelíti a magyar GDP 10 százalékát, majdnem 10 milliárd eurót. A 336 Magyarországon működő francia gyökerű cég közel 52 ezer embert foglalkoztat, szinte kizárólag magyarokat. A kereskedelmi kapcsolatok jól fejlődnek, az itt működő francia vállalatok stabilak, megbízhatóak, hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményéhez.

- Kamarai elnökként mire törekszik?

- Azt gondolom, pragmatikusnak kell lenni, s az üzletre koncentrálni. Fontosnak tartom, hogy a kamara konszenzusra, kiegyensúlyozottságra törekedjen a működésében. Igyekszem a Magyarországon működő vállalkozásokat egymáshoz is közelebb hozni, üzleti találkozókat szervezünk, valamint üzleti reggeliket a gazdasági döntéshozókkal. Több témában stratégai partnerek szeretnénk lenni. Évente több mint 50 rendezvényünk van. Ebből is láthatja, aktív, dinamikus kamara a miénk. Célom, hogy ezt a dinamizmust tovább erősítsem, hogy hozzájáruljunk tagvállalataink fejlődéséhez és versenyképességének növekedéséhez.

FRANCIA KAPCSOLAT SZÁMOKBAN

Ma több mint 300 francia vállalkozás működik Magyarországon, Franciaország a harmadik legnagyobb befektető. Az utóbbi tíz évben a befektetések volumene kb. 10 milliárd euro. A legjelentősebb 25 magyarországi cég között 5 francia, a Groupama, az EdF, a Sanofi, az Auchan és a GDF Suez. A francia vállalatok 2012-ben együttesen mintegy 52 ezer embert foglalkoztattak. A hazánkban lévő francia cégek 99,8 százalékban magyar munkaerőt alkalmaznak.

Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok alakulása 2012

Export Magyarországra: 2800 millió euró
Import Magyarországról: 3100 millió euró
Egyenleg: -300 millió euró
Magyarországról importált főbb termékek aránya:
Gépi felszerelések, elektromos, elektronikai és informatikai berendezések 49,5 százalék
Szállítási eszközök 12,2 százalék
Műanyag és gumitermékek, különböző ásványi anyagok 15,2 százalék
Gyógyszeripar 6,3 százalék
Élelmiszer 4,3 százalék

Forrás Eurostat, Francia Államkincstár, MNB