A bizottság által tett javaslat az eljárás 9 évének minden jelentős állomását felsorolja. A dokumentum ismerteti, 2004-ben az Európai Unió 2008-ig adott haladékot, hogy Magyarország korrigálja a túlzott deficitet, ezt a határidőt pedig többször is meghosszabbították. A dokumentum kitér arra is, hogy a tanács által megfogalmazott elvárás az volt, hogy Magyarország 2012-re 2,5 százalékra csökkentse a deficitet, a bizottság által hitelesített adatok szerint pedig ez végül 1,9 százalék lett.
Emellett a bizottság becslése szerint a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési hiány 2013-ban a GDP háromnegyed százalékán, 2014-ben pedig a GDP másfél százalékán áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP -1,7 százalékában meghatározott középtávú célkitűzésével - állapítja meg a dokumentum.Az Európai Bizottság már nyilvánosságra hozta döntését a Magyarország ellen folyó deficiteljárásról. Forrásainktól előzőleg egybehangzóan úgy értesültünk, hogy a testület az eljárás megszüntetését javasolta a pénzügyminiszteri tanácsnak, amely következő, június 21-i ülésén hozhatja meg a végleges döntést, lezárva ezzel egy hosszú és nem éppen dicsőséges fejezetet.

Magyar maraton

Hazánk a pontosan kilenc éve, vagyis a 2004-es taggá válás óta folyamatban lévő eljárás kapcsán abszolút rekordernek számít az EU-ban. Egyetlen tagállammal szemben sem tartott ugyanis ilyen hosszú ideig a GDP 3 százalékát meghaladó, túlzott mértékű államháztartási hiány miatt indított eljárás. Az eljárás közel egy évtizede alatt az EU a mulasztások miatt öt ajánlást intézett az országhoz és három esetben módosította a túlzott mértékű hiány korrigálására adott határidőket.
Az Európai Bizottság már május elején jelezte, hogy a magyar kormánynak már csak az utolsó métereket kell megtennie ahhoz, hogy célba érjen, és - a hazai sajtóban elterjedt megfogalmazással élve - végre „felállhasson a szégyenpadról". Varga Mihály májusban bejelentett háromlépcsős csomagja értesülésünk szerint így egészében meggyőzte a Bizottságot, amely most úgy látja, hogy 2012 után 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék alatt lesz a hiány. Így elmondható, hogy a kormány „hathatós intézkedéseket hozott a deficit csökkentése érdekében", magyarán megfelelt a korábbi tanácsi ajánlásoknak.

Brüsszel aggódik
A Bizottság ugyanakkor az ugyancsak szerdán elfogadott országspecifikus ajánlásokban újfent kinyilvánította, hogy aggodalommal töltik el az ágazati különadók és az ország szerinte ezzel összefüggő rendkívül alacsony növekedési potenciálja. A régóta várt pozitív döntéssel ugyan megnövekedhet a kormány mozgástere, de Brüsszel várhatóan továbbra is rajta fogja tartani a szemét Magyarországon, és a Figyelőnek nyilatkozó források szerint nem fog habozni új deficiteljárást indítani a jövőben, ha rossz irányt vesznek a költségvetési és makrogazdasági folyamatok.