Várady a szerb Alkotmánybíróság ítéletét „frontális támadásnak" látja a szerbiai kisebbségek ellen, ugyanakkor azt gondolja, a döntésnek mégsem lesz „brutális hatása" a kisebbségek jogaira. Korábban az AB megvizsgálta a kisebbségek nemzeti tanácsainak működését szabályozó törvényt, és annak több pontját összeegyeztethetetlennek találta a hatályos szerbiai alkotmánnyal.

 

Az Alkotmánybíróság döntését elemezve Várady kiemelte, hogy a motivációk között lehet a társadalom - a valóságban irreális- félelme, hogy Koszovó után Szerbia más területei is leválhatnak az országról a kisebbségek szeparatista törekvései következtében.

Várady meglátása szerint az AB döntése miatt néhány esetben világosan sérülhetnek a kisebbségek jogai: eddig például a kisebbségi iskolák vezetőinek kinevezésekor a nemzeti tanácsok véleményét és javaslatát kötelező volt meghallgatni (ha nem is figyelembe venni), a jövőben ez csak „lehetőség" lesz.

Szintén nehéz helyzetbe hozhatja a nemzeti tanácsokat, hogy nem alapíthatnak gazdasági társaságokat. Várady példának hozta fel, hogy az anyanyelvi könyvkiadás fontos eleme a kulturális autonómiának, ám könyveket kiadni, forgalmazni gazdasági társaság nélkül bajosan lehetséges.

Várady ugyanakkor több döntés esetében is kiemelte, hogy bár az adott döntés jogköröket von el, vagy legalábbis korlátoz, ám ezeknek a magyar kisebbség szempontjából kicsi a relevanciája.

Dr. Várady Tibor Várady Tibor 1939-ben született Nagybecskereken. Jogi diplomát 1962-ben a Belgrádi Egyetem Jogi Karán szerzett, a jogtudományok doktorának címét (S.J.D.) pedig a Harvardon 1970-ben. Tagja a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiának, állandó tanácskozási jogú tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Tanított az Újvidéki Egyetemen, a budapesti Középeurópai Egyetemen, Amerikában a Berkeley, Harvard, Emory, Cornell egyetemeken, a párizsi a Sorbonne-on. Tagja a szerbiai Magyar Nemzeti Tancsának.Bár fontos korlátozásnak tűnik, hogy bizonyos kulturális vagy tájékoztatási intézmények alapítói jogát a jövőben nem lesz kötelező átadni a nemzeti tanácsoknak, az AB lényegében helybenhagyta, hogy a korábban megszerzett alapítói jogok maradhatnak a nemzeti tanácsoknál. Várady szerint a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt években az összes releváns intézményben alapítói jogot szerzett, így annak, hogy a jövőben erre nem lesz lehetősége, gyakorlatilag nincs jelentősége - új intézményeket alapítani pedig továbbra is jogában áll majd.

 

Hasonlóan értelmezte az AB döntésének azt a kitételét is, hogy a nemzeti tanácsok nem tarthatnak kapcsolatot más országok állami szerveivel. A döntés hátteréről elmondta, hogy egy korábbi változatban nemcsak az állami szervekkel való kapcsolatra vonatkozott volna a tiltás, hanem gyakorlatilag minden külföldi szervezetre - ez valóban súlyos csapás lett volna a nemzeti tanácsokra, hiszen nemcsak a magyar, hanem a többi is szorosan együttműködik saját anyaországuk szervezeteivel.

Várady ezt a döntést így is „értelmetlennek" találta, és felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy miközben az AB megvonta a kisebbségek jogát más országok állami szervezetivel való kapcsolattartásra, addig Belgrád egy olyan állami diaszpóra-hivatalt működtet, aminek kifejezett célja a határon túl élő szerbek támogtása.

Kérdésre válaszolva később azt is kifejtette, hogy a döntés ezen részének sem lesz „drámai" hatása: bár a magyar Külügyminisztérium eddig közvetlenül is támogatta a szerbiai Magyar Nemzeti Tanácsot, a támogatások jelentős része eddig is alapítványokon keresztül érkezett, például az oktatási programban közreműködő Bethlen Gábor Alapon keresztül, legfeljebb ezek szerepe a jövőben hangsúlyosabbá válik

Előadása végén felhívta arra a figyelmet, hogy az AB döntésének következtében korlátozott kisebbségi jogkörök egy részét „egy kellően jóindulatú [belgrádi] kormány" visszaállíthatja, ám erre természetesen csak a március 16-ra kiírt választás után felálló kormány lehet képes.

A Figyelő kérdésére Várady elmondta, hogy szerinte Magyarországnak jelenleg nem érdemes „harciasan és keményen" fellépnie a belgrádi AB döntése ellen, az ugyanakkor elengedhetetlen, hogy Budapest hangúlyozza: figyelemmel kiséri és fontosnak tartja a kisebbségek helyzetét szabályozó törvények alakulását. Emellett természetesen fokozottan jó példával kell elöljárni a Magyarországon élő kisebbségek, közöttük a szerb kisebség jogainak garantálásában.

Kapcsolódó cikkek