Túladni készül a Motorola-n a Google, ami így a Lenovo-hoz kerülhet, alig 3 milliárd dollárért. Az összeg meglepően alacsony ahhoz képest, hogy mindössze két éve még 12 milliárdos befektetés volt a megvásárlása. Könnyen bukásnak ítélhetnénk az akvizíciót, de nem szabad megfeledkeznünk annak motivációiról - ebben rejlik a kulcsa a megannyi hibás értékelésnek, amivel tele van a sajtó.

Két éve a Nortel szabadalmai fölött iparági háború dúlt - a csődbíróság felügyelete alatt. A Nortel ekkor a világ legnagyobb telekommunikációs cégei közé tartozott a Lucent, az Alcatel, a Cisco és a Motorola mellett. Az újonnan érkező Cisco mellett a versenytársak tradicionális üzletpolitikával és kiterjedt, produktív, mérnökalapú részlegekkel termeltek. A struktúra eredményeként a cégek valósággal ontották magukból a szabadalmakat, melyek az évek során kumulálódtak.

A Nortel csődje után a bíróság a szokásos eljárásnak megfelelően maximalizálta az értékesíthető eszközök értékét. Ezt alaposan megdobta a lehetőség, hogy nem egyenként, hanem együttesen vehette azokat birtokba egy rivális. Az eredmény a történelem valaha volt legnagyobb szabadalom-értékesítése lett - s ebben rejlik a lényeg, ugyanis a szabadalom kizáráshoz való jog.

A monopolista vádakkal szemben ügyvédek sora szállt harcba, s a lobbi sikeres volt. Valójában könnyű belátni, hogy a Nortel egészének értékesítése senki másnak nem állt érdekében, csak a cég hitelezőinek. A bíróság által 2011 júliusára meghívott tárgyalópartnereket egy érdek kötötte össze, megvédeni a „piacukat" az Androidos készülékektől. A háttérben zajló licit kétfrontos üzleti háborút sejtetett.

A győzelmet az Apple és a Microsoft vezette konzorcium aratta a Google és az Intel ellenében, így a szabadalmak 4,5 milliárd dollárért keltek el. Olyan lépés volt ez, mint egy ökölharcban az egyik félnek eladni egy tankot. A piac védelmében érdekelt szerveknek fel kellett volna lépniük a megállapodás ellen. A monopólium értékesítése ellenében azonban senki sem emelte föl a hangját az illetékesek közül, így a trösztellenes csoportosulások csak távolról követték, ahogy a Nortel hitelezőinek érdekeltségei valamennyi más csoport érdekeit felülírják. Két évvel az eset után biztosan kijelenthető, hogy a manővereket a Google irányította.

Erről tanúskodik a Wall Street Journal beszámolója is: „Az amerikai és kanadai bírák hétfőn rábólintottak arra a 4,5 milliárdos szabadalmi üzletre, ami a mobil applikációs technológiai háború erőviszonyait kibillentik az egyensúlyból."

Larry Page e sorokat olvasva azon törte a fejét, miként szerezhet más szabadalmakat, ha már ez az üzlet elúszott. Hónapokkal később így vásárolta meg a Motorolát, annak szabadalmaival együtt. A védekező lépés helyes olvasata tehát, hogy a Motorola-üzlet a Nortel-csőd utóéletéből következett. Hogy a cég hosszú távú érdekeivel éppúgy senki sem törődött, mint a munkavállalókéval, az vitán fölül áll.

Shane Greenstein a Northwestern University professzora.

Kapcsolódó cikkek