A magyarázat egyszerű: a jövőben már nem egy profitorientált multi, hanem az állam tárgyal az oroszokkal a gázbeszerzésről, így nem lesz, aki talicskával tolja ki a profitot az országból. Bár a rezsicsökkentés és a „multik haza" kampányszlogenekbe is beleillik, hogy a kormányzat megpróbálja az E.On és a Gazprom nyakába varrni a magas gázárakat, a helyzet azonban ennél némileg komplikáltabb, emiatt pedig az is erősen kérdéses kiharcolhat-e a jelenleginél kedvezőbb feltételeket a kabinet.

HÚSZÉVES HIBA
Kezdjük talán azzal, hogy hol tartalmazott csúsztatásokat a frakcióvezető beszéde. Kétségtelen tény, hogy mióta az E.On megvásárolta a Mol gáz üzletágát, a német cég hazai leánya egyezkedhetett a Gazprommal az árakról. A társaság kezét azonban erősen megkötötte a hosszú távú gázszállítási szerződés. Utóbbit még a többségi állami tulajdonban lévő Mol kötötte 1996-ban az oroszokkal, s ez a kontraktus határozza meg a gázszállítás keretfeltételeit azóta is. Ez alapján aktualizálja időről-időre a gázárat az E.ON és a Gazprom. Bár a megállapodás pontos részletei nem ismertek, abból, amit tudni lehet, nagyon úgy fest, hogy a magyar fél két évtizeddel ezelőtt rendkívül rosszul mérte fel a helyzetet, és még régiós összevetésben is kedvezőtlen feltételekkel egyezett meg partnerével.
Szakértők szerint komoly hiba volt például, hogy a szerződés aláírásakor az ország kötelezettséget vállalt egy rögzített éves mennyiség átvételére, ami ráadásul a hazai gázfogyasztásra vonatkozó akkori prognózisoknak megfelelően valószínűleg évről évre emelkedett. A kontraktus értelmében, a gáz egy részét akkor is ki kell fizetni, ha ezt a meghatározott mennyiséget nem vesszük át. Ezzel tulajdonképpen kizártuk a versenyeztetés lehetőségét: hiába tudtunk volna az elmúlt években többször is az olaj árához kötött keleti gáznál olcsóbban vásárolni nyugatról. Az oroszoknak így is, úgy is fizetni kellett.

Mindez már azt is mutatja, hogy miért nem tolták ki a németek talicskával a gázkereskedelemből származó profitot az országból: egyszerűen, mert nem volt mit. Az E.On kereskedőcége az elmúlt hét évből mindössze kettőt zárt nyereséggel, összesített vesztesége pedig 2006 és 2012 között megközelítette a 20 milliárd forintot. Ami nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy miközben a kötelezően átvett mennyiség valószínűleg folyamatosan emelkedett, a hazai gázfelhasználás a válság kirobbanása óta bő negyedével zuhant.

A cikk részleteit a Figyelő 40-dik számában olvashatja.

Kapcsolódó cikkek