Azonnali hatállyal átfogó GMO-s vetőmag-ellenőrzést, illetve vetésellenőrzést rendelek el, hiszen tudomásomra jutott, hogy a keleti határokon keresztül bizonyos mennyiségű GMO-s (génmódosított) kukorica-vetőmag érkezett Magyarországra! Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ezt a fővárosi Rózsák terén, a Hétről hétre fesztivál megnyitója után jelentette be. Mint kifejtette, Magyarország génmódosítás-mentességének fenntartása ugyanis elsőrendű nemzeti érdek. Ennek ellenére maga is elismerte, hogy az elmúlt 2 évben több alkalommal jó pár ezer hektár tengerit kellett kitárcsázni. Azt azonban még nem tudni, pontosan mekkora a baj.

Amint azt a miniszter elmondta, az ellenőrzés arra irányul, hogy megállapítsák, már vetettek-e ilyen vetőmagot, van-e olyan kukoricaállomány az országban, amely GMO-szennyezett, vagy GMO-s vetőmagból nő. „Azt üzenem a médián keresztül, hogy aki GMO-s tengerit vetett, az sürgősen tárcsázza ki, míg az ellenőrök odaérnek és megbüntetik" - adott egy utolsó lehetőséget a tárcavezető. Bár nem mondta, de a vizsgálatot kiváltó ominózus tételek valószínűleg Romániából érkezhettek, de amint arra a maga is utalt, nem vetőmag-kereskedelmi cégeken keresztül. A Magyarországra kereskedelmi forgalomban érkező minden kukorica, napraforgó, repce és szója vetőmagtételt ugyanis be kell jelenteni és azt szúrópróbaszerűen ellenőrzi is a hatóság.
Ez a csatorna Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetője szerint is jól ellenőrzött, de bármelyik magyar magán személy is vásárolhat ilyen szaporító anyagot az EU-tagországokban. A hazai gazdák tehát szabadon hozhatnak be és használhatnak fel itthon a szomszédos Romániából származó vetőmagot is, ha az amúgy a magyar előírásoknak megfelel, esetünkben tehát génmódosítás-mentes szaporítóanyag. Románia azonban - miután az EU is köztermesztésre alkalmasnak találta - évekkel ezelőtt a Monsanto génmódosított Mon 810 kukoricafajta termesztését is engedélyezte. Bár nem tudni, hogy a miniszter által hivatkozott esetben teljesen génmódosított, vagy csak GMO-t kismértékben tartalmazó vetőmagról volt-e szó, de az utóbbinak is nagy az esélye, mert a szomszédos országban - a hagyományos vetőmagoknál is engedélyeztek a GMO véletlenszerű jelenlétére vonatkozó határértéket, míg Magyarországon zero a GMO-val szembeni tolerancia. Azt pedig a szakember szerint is szinte lehetetlen nyomon követni, ha egy-egy hazai, határ közeli gazda elvet-e Romániában vásárolt vetőmagot, mert nagy a kísértés. A szomszédban ugyanis némileg még olcsóbb a kukorica-vetőmag mint itthon. Ruthner Szabolcs ennek tulajdonítja, hogy ha nem is tömegesen, de az ilyen esetek a múltban is előfordultak, és a jelenben és a jövőben is elő fognak fordulni. Az ügy kapcsán a Lehet Más a Politika (LMP) máris a vetőmag-behozatal újraszabályozását sürgeti. Lengyel Szilvia független országgyűlési képviselő, LMP-s politikus közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az ismétlődő esetek az ellenőrzési rendszer alkalmatlanságát bizonyítják, ezért a vetőmag-behozatal újraszabályozását sürgeti. Korábban, tavaly és tavalyelőtt is, száz hektár számra tárcsázták ki a vetést, mert génmódosított vetőmagot találtak a hatósági ellenőrök. Lengyel Szilvia úgy értelmezte, a magyar kormány folyamatos GMO-veszélynek teszi ki az országot, leépíti a környezetvédelmi és élelmiszer-egészségügyi hatóságokat, és szabotálja az óvintézkedéseket. Ez az eset is jelzés értékű, felveti a kérdést, garantálható-e Magyarország génmódosítás-mentes státusa, amint arról két éve is beszámoltunk (Figyelő 2011 július 14.). Miközben ugyanis már itthon is régóta génmódosított takarmánnyal hizlalt állatok húsából készített élelmiszert eszünk, a látszatmentesség fenntartása versenyhátrányt okoz a gazdaságnak. Hazánkban, miként az az új alkotmányból is levezethető, tilos a génmódosított növény- és állatfajták, azaz GMO-k használata a mezőgazdaságban, és feldolgozott élelmiszert sem szabad ilyen alapanyagokból előállítani. A 2011 márciusban módosított szabályok alapján a forgalomba hozatal előtt kötelező a külföldről származó vetőmag GMO-vizsgálata, és mivel az előírások az alkotmány szellemében teljes GMO-mentességre vonatkoznak, nincs határérték.

A felderített hazai ügyek alapján - mint akkor írtuk - azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Magyarország máris GMO-fertőzötté vált. A parlament mezőgazdasági bizottságának akkori rendkívüli ülésén az gyanú is felmerült (s ennek titkosszolgálati módszerekkel is utánajártak), hogy bizonyos külföldi vetőmag-forgalmazó csoportok érdekeltek Magyarország GMO-mentes státusának aláásásában. „A homokba dugjuk a fejünket az álságos GMO-mentességgel, amely óriási károkat okoz a hazai mezőgazdaságnak" - állította az akkor megkérdezett egyik agrárvállalkozó. Számításai szerint a többlet talajműveléssel és vegyszerezéssel hektáronként mintegy 60 ezer forinttal nagyobb itthon a kukorica előállítási költsége.

 

Kapcsolódó cikkek