Az energiafüggőség csökkentését várja a kormány az évszázad üzletétől, amit ma kötött meg a magyar és az orosz kormány Moszkvában. A lényeg: az oroszok kapják meg a jogot, hogy felépítsenek két új erőművi blokkot Pakson. A beruházással tovább növekszik az atomenergia aránya a magyar energiaportfolióban, márpedig ennél az energiaforrásnál nincs olcsóbb - érvelnek a kormány részéről.

Van azonban egy gyenge lába a Paksi Atomerőmű beruházásának, s ezen elbukhat az egész projekt - állítják szakértők azt követően, hogy az orosz és a magyar kormányfő, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor kedden Moszkvában aláírta a Magyarország szempontjából kulcsfontosságú energetikai megállapodást. „Nem látom, honnan, mitől lesz olyan olcsó az új blokkok által termelt áram, ami rentábilissá teheti az egész üzletet" - osztotta meg gondolatait Felsmann Balázs a Figyelő munkatársával. A szakértő szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, a következő tíz-tizenöt évben a jelenlegi nemzetközi árak drasztikus esésével kellene kalkulálni, amit nem tart reálisnak.

Pedig a megállapodás melletti egyik legerősebb kormányzati érv az olcsó áram ígérete, amivel elsősorban az ipari felhasználókat akarják kedvezőbb versenyhelyzetbe hozni. A mindenkori piacinál olcsóbb áramra állítólag garanciát fog vállalni a szerződésekben az orosz fél, akit a Roszatom cégóriás képvisel ebben az ügyletben. Csakhogy olyasmire nem lehet garanciát vállalni, ami teljesíthetetlen - állítják szakemberek, utalva arra, hogy a jelenleginél olcsóbban nem tud áramot előállítani Paks, akármilyen technikát építenek be az oroszok. Ráadásul ők nem is lesznek tulajdonosok, vagyis nem világos, mire tudnak így garanciát vállalni.

A piacok pedig inkább áremelési nyomással fognak küzdeni a jövőben, Németországban például erőművi kapacitások esnek ki, vagyis fogy a kínálat. Ezzel egyidejűleg a gazdasági válságból kikecmeregve nőnie kell az ipar energiaigényének, ami szintén nem az árak csökkentését eredményezi. Ki adna olcsón energiát egy keresleti piacon?

Vagyis akárhonnan nézzük, nehéz felfedezni a paksi beruházás megtérülésének módját - olvasható ki energiaipari szakértők szavaiból. Megnyugtató válasszal Lázár János, a Miniszterelnökség államtitkára sem szolgált, amikor kedden egy háttérbeszélgetésen a Figyelő kérdésére a tender elhagyásának okait ecsetelte. Illetve nem is helyes elhagyásról beszélni, mert - mint Lázár elmondta - pályázatról soha nem volt szó, ilyen megoldást az általa végigült kormányüléseken nem tárgyaltak. Az Orbán-kormány tehát a kezdetektől az oroszokkal való megállapodás előkészítésén dolgozott, s ennek Lázár szerint a több évtizedes múltra visszanyúló kétoldalú energetikai együttműködés, a Pakson alkalmazott orosz technológia miatt nem volt alternatívája.

„Inkább arról lehet szó, hogy mások nem kínáltak olyan jó finanszírozási kondíciót, mint az oroszok" - tromfolt erre Felsmann Balázs. A szóba hozott cégek közül a távol-keletiek vagy túl messze vannak, mint a koreaiak, vagy a fukusimai atomkatasztrófa miatt önmaguk finanszírozása sem biztosított, mint a japánok esetében. Más, európai cégek pedig tőkepiaci finanszírozást tudtak volna csak kínálni. Az oroszok ellenben állami hitelt nyújtanak a magyar kormánynak, amelynek további 20 százaléknyi önrészt kell biztosítania. Kétségtelen, hogy a piaci kondíciókhoz képest az államközi hitel feltételei kedvezőbbek, kérdés, hogy a teljes, 30 éves futamidő során is el lehet-e majd ezt mondani róla. Lázár szerint ennek feltételeit majd a szerződésekben kell kikötni, s erre törekedni fognak.

A beruházás már idén elindul, még ebben az évben 1000 embernek munkát adva. Az átadásra 2023-2024 táján kerülhet sor, vagyis hamarabb befejeződik a munka, mintsem a régi blokkokat ki kellene vonni a forgalomból. Az oroszok elfogadták, hogy magyar cégeknek is részt kell kapniuk a kivitelezésből. Mindez együtt évi 1 százalékkal dobhatja meg a bruttó hazai terméket, azaz a GDP-t - említett még egy érvet a moszkvai látogatás eredménye mellett Lázár János.

Az államadósságot ugyanakkor meg fogja dobni a nagyjából a magán-nyugdíjpénztári számlákról elvett vagyonnak megfelelő értékű projekt, ami visszafogott számítások szerint is mintegy 10 százalékponttal emeli majd meg a mutatót. Ez azt jelenti, hogy ha már most figyelembe vennénk az adósságban, akkor annak mértéke a GDP-hez viszonyítva a jelenlegi 80 százalékról 90 százalékra emelkedne. Szerencsére nem azonnal kell beszámítani a hitel összegét, elég azt tíz év múlva, amikor elkezdődik a törlesztés - említette Lázár az újságírók előtt. Felvetésünkre közölte, hogy a deal-nek nem volt része a 2015-ben lejáró hosszú távú gázszerződés, vagyis nem volt árukapcsolás. Sőt, szavaiból úgy lehetett érteni, az sem eldöntött még, hogy lesz-e egyáltalán új, hosszú távú szerződés a gázszállításokról az oroszokkal.

Az ügylet nem bukhat el Brüsszel ellenállásán, az egyeztetések során Lázár János az Európai Uniót is beavatta a szerződéskötést megelőzően a részletekbe. Az államtitkár szerint az unió nem fogja blokkolni a blokképítést, mert az mindenben meg fog felelni az uniós előírásoknak. Ez jelentheti egyébként Lázár szerint a fő vonzerőt az oroszoknak: vagyis az, hogy az unió felségterületén belül, egy uniós tagállammal megállapodva vehet részt atomerőművi bővítésben, ami komoly referencia lesz a későbbiekben. Ez az ő pilot projektjük.

A beruházás legfontosabb részletei

1. Két, egyenként 1200 megawattos teljesítményű blokk épül
2. A projekt 10-12 milliárd euróba kerül a jelenlegi számítások szerint
3. Az oroszok 10 milliárd eurós államközi hitelt nyújtanak, a maradékot önerőből kell megoldanunk
4. A blokkok tíz év múlva készülnek el

 

Kapcsolódó cikkek