Az Európai Bizottság május végén javasolta, hogy szüntessék meg a Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni túlzottdeficit-eljárást, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Szlovénia esetében pedig hosszabbítsák meg azt a határidőt, amelyen belül Brüsszel elvárja az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkentését.

A miniszterek pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul - az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben - hatályba lép.

Orbán: jó irányba tart a gazdaság
A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével az EU-országok pénzügyminisztereinek (Ecofin) tanácsa is elismerte, jó irányba tart a magyar gazdaság - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a testület luxembourgi döntésére reagálva.

Azt, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart, mostantól kezdve nemcsak a magyar kormány, hanem egy külső szemlélő, "méghozzá velünk gyakran nem túlságosan barátságos, számos kérdésben a véleményünket nem osztó külső szereplő", az EU pénzügyminisztereinek tanácsa mondja azt, hogy ez így jó - fogalmazott a kormányfő pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.Úgy fogalmazott, Magyarország megnyerte ezt a csatát.

Reggel ültek össze
Péntek délelőtt Luxembourgban megkezdődött az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácskozása (Ecofin), amelynek egyik napirendi pontja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése Magyarország és további négy tagállam vonatkozásában.

Az értekezleten Magyarországot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter képviseli.

A bizottság májusban azt is kezdeményezte, hogy Belgiumot figyelmeztessék, elmaradásban van a hiány lefaragása érdekében vállalt kötelezettségeihez képest, Máltával szemben pedig indítsák meg újra a legutóbb tavaly decemberben megszüntetett túlzottdeficit-eljárást. Magyarország ellen folyik a leghosszabb ideje - 2004-es EU-csatlakozása óta - ilyen eljárás.

Az uniós tagállami kormányokat képviselő tanács először 2008-as határidőt adott arra, hogy Magyarország fenntartható módon 3 százalék alá csökkentse a deficitet. Ezt a határidőt a pénzügyminiszterek tanácsa többször kitolta.

Elemzők: nagy könnyebbség a feloldozás

Az MTI által megkérdezett banki elemzők szerint a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés nem érte meglepetésként a piacokat, hiszen az Európai Bizottság már májusban jelezte, hogy a GDP-arányos magyar államháztartási hiány 2013-ban és 2014-ben is három százalék alatt marad, s így javasolta az eljárás megszüntetését, mégis jelentős teljesítménynek, nagy megkönnyebbülésnek mondható az Ecofin pénteki döntése.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfólió menedzsere az MTI-nek elmondta: Magyarország a folyamatosan magas költségvetési hiány miatt 2004 óta nem tudott kikerülni az eljárás alól, így a pénteki határozat mindenképpen jelentős teljesítmény. "Hozzá kell tenni azonban, hogy a kormány által a hiány lefaragására választott eszközök rendkívül negatívan hatottak a gazdasági növekedésre, sajnos ezek a hatások tartósnak tűnnek."A piacokat jelenleg nem a pénzügyminiszterek tanácsának döntése foglalkoztatja, a mostani folyamatok közül a forint gyengülése és az állampapír-piaci hozamok megugrása az amerikai állampapír-piaci hozamok hirtelen emelkedésének köszönhető - mondta a szakember.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint "nagy megkönnyebbülést" jelent az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) pénteki döntése, bár piaci hatása nem lesz.Emlékeztetett: a döntés hosszú folyamat végére tett pontot, annál is inkább, mert Magyarországon gyakorlatilag 2006 óta folyamatosan költségvetési kiigazítás zajlik, a különböző kormányok különböző eszközökkel, és váltakozó, különböző sikerességgel, de költségvetési kiigazítást hajtottak végre.Rámutatott: "a költségvetési alkoholizmusból a kijózanodás hosszú folyamat, és jelentős költségekkel is jár".

A folyamatot erőteljes kiadáscsökkentés és súlyos adónövelő intézkedések kísérték, amelyek lefékezték a gazdaság bővülését, fáradságos feladatokat kellett végrehajtani - tette hozzá.Török Zoltán hangsúlyozta: a magyar államadósság továbbra is magas, ezért a fegyelmezett költségvetési politikát a jövőben is fenn kell tartani, ennek nincs alternatívája, ez az egyetlen járható út.Ha ugyanis lazítanának a fiskális politikán, 2-3 év múlva már sokkal nehezebb helyzetben kellene visszatérni a fegyelmezett államháztartási politikára - mondta a Raiffeisen vezető elemzője.

Kapcsolódó cikkek