Jeff Bezos. A hagyományos média megmentője?

Jeff Bezos alighanem hisz a karmában. A könyvbarátok és a szerzők átkozzák az általa alapított, online kiskereskedéssel foglalkozó Amazont, mondván, az hazavágja a könyvbizniszt, augusztus 5-én azonban Bezos a hagyományos média megmentőjévé lényegült át. Megvette ugyanis a Washington Postot és társlapjait, összesen 250 millió dollár értékben.

1933 óta a Graham család felügyelte az újságot, amelyet ekkor Eugene Meyer bankár mentett meg a csődtől, mai árfolyamon számolva 15 millió dollárért. Az utóbbi években pedig Donald Graham, Meyer egyik unokája és Katharine Weymouth, Graham unokahúga igyekezett megállítani a példányszám- és bevételcsökkenést. Tavaly a Post és a társlapok 54 millió dolláros veszteséget termeltek. Amikor a családtagokban felmerült az eladás gondolata, mindenekelőtt Warren Buffettet hívták fel, a Berkshire Hathaway ugyanis hosszú idő óta részvényese a Washington Post Companynak. „Ő sem gondolta, hogy ez egy elvetélt ötlet” – mondja Graham.


ÉRTHETŐ DÖNTÉS
A vállalat megtartja többi üzletágát – így az oktatással foglalkozó Kaplan nevű céget is –, így ezek profitját ezentúl már nem a lapkiadás viszi el. Grahamék azzal, hogy eladták a Postot Bezosnak, nemcsak a család és a 15 százalékot tulajdonló kisrészvényesek érdekeit tartották szem előtt, de az újság hosszú távú életben maradásáért is sokat tettek. Hiszen Jeff Bezos a Szilícium-völgy leginkább csodált befektetője, olyasvalaki, aki képes elviselni a folyamatosan termelt veszteséget. Emellett a Postnál új üzleti modellel kísérletezhetnek. Bezos hírneve vonzerőt jelenthet a legjobb menedzserek számára, akik talán kihúzzák a kátyúból a lapot, miközben a sztár újságírók megtartása is könnyebb lesz. Az üzletember saját tapasztalata ugyancsak jól jöhet: őt ugyanis roppant módon érdekli, mit és hogyan olvasnak az emberek. Az Amazon a Kindle-lel, egy elektronikus olvasókészülékkel népszerűsítette az e-könyveket, emellett Bezos egy új website-ba, a Business Insiderbe is nagy pénzeket fektetett. 

Voltaképpen érthető, hogy az üzletember, aki egy vagyont szerzett abból, hogy kiszolgálta a fogyasztók igényeit, most a nyomtatott újságok piacára lép. A lapok mindinkább az olvasókra koncentrálnak – a hirdetők helyett, akik egykor a bevételek 80 százalékát is hozták. Tavaly az amerikai újságok bevételeinek átlagosan 27 százaléka a lapeladásokból – azaz az olvasóktól – származott, néhány esetben, például a New York Timesnál pedig immár az árbevétel nagyobb részét teszi ki. E trendet Bezos a Post esetében a közvetlen kapcsolattartás erősítésével – személyre szabott tartalommal és az Amazon gyakorlatából ismert jól célzott vásárlási ajánlatokkal – lovagolhatja meg.

Az utóbbi időben többször előfordult, hogy a médiában korábban nem jártas üzletemberek léptek be a nyomtatott újságok piacára. A Post eladása az utolsó e sorban. Két nappal a bejelentés előtt a The New York Times Company jelezte, hogy eladja a Boston Globe-ot
a Boston Red Sox baseballcsapat és a Liverpool Football Club tulajdonosának. John Henry 70 millió dollárt fizet azért a lapért,
amelyet a The New York Times Company 1993-ban még 1,1 milliárd dollárért vett meg.

Buffett cége az utóbbi időben ugyancsak helyi amerikai újságok tucatját vásárolta fel. Charles Koch, a folyamatosan terjeszkedő Koch Industriest tulajdonló milliárdos testvérpár egyike pedig ugyancsak jelezte: megvenne egy lapot, ha az „képes megállni a lábán és pénzt hozni”. Meg is indult a találgatás: minden bizonnyal a Los Angeles Timesra és a Chicago Tribune-ra gondolt.

Az újságok mindig is vonzották a politikai befolyásra áhítozókat, és azokat is, akik szívesen tetszelegnek szülővárosuk lapjának tulajdonosi szerepében. Emellett néhány vásárlót az is motiválhat, hogy az újságok ismét olyannyira olcsók, hogy azok felvásárlása jó befektetés lehet. Az elemző Ken Doctor becslése szerint a nyomtatott lapok mindössze a tizedét érik tíz évvel korábbi értékükhöz képest. Ilyenformán a bevásárlás – abban az esetben, ha az újságot az ingatlannal együtt veszik meg – bizonyos mértékű fedezetet jelent a lappiac további zsugorodása ellen.

TRENDFORDULÓ?
A nyomtatott újságok mutatóit nézve sem olyan szörnyű a helyzet. Amerikában az értékesítésből származó bevétel például 5 százalékkal nőtt – erre 2003 óta nem volt példa. Az összforgalom ugyan 2 százalékkal csökkent, de ez hamarosan pozitív irányba változhat. „Most kedvezőbb a vásárlási környezet, mint akár egy éve” – véli Gordon Crovitz, az online előfizetési modelleket kidolgozó Press+ munkatársa. Bezos, miután évekig olcsó árut adott el a vásárlóknak, most lehet, hogy rálelt saját üzletére.

Kapcsolódó cikkek