A 2006 óta a Közel-Keleten élő magyar író, költő, és újságíró személyes tapasztalatait osztotta meg a műegyetem hallgatóságával, beszámolva a Kairóban érzékelhető hektikus viszonyokról, és a forradalmi hullám egyre egyértelműbb irányváltásáról.

Jászberényi szerint a 2011. februári események után ismét az akkori Mubarak-féle egyszemélyi katonai diktatúra kialakulása felé tart az ország, mivel a teljes politikai és katonai hatalom Abdel-Fattah esz-Szisszi tábornok kezében összpontosul. Amellett ugyanis, hogy a hadsereg teljes gépezetének irányítása Szisszi fennhatósága alá tartozik, a tábornok óriási népszerűségnek is örvend hazájában, amelyet az is alátámaszt, hogy a soron következő választáson való indulását szorgalmazó ívet már több mint tíz millióan írták alá.

Kérdés, hogy egy olyan országban, ahol 2011-ben még demokratikus reformokat követelő tömegek vonultak az utcára, hogyan támogathat egyre nagyobb mértékben egy katonai vezetőt? A váltás hátterében többek között olyan gazdasági tényezők húzódnak meg, mint a helyi valuta leértékelődése, és a benzinhiány. A nyugtalan politikai helyzet nyomán az egyiptomi font jókorát veszített vásárlóerejéből, és akárcsak az üzemanyaghiány, ez a faktor is nagyban sújtja a lakosságot. Jászberényi beszámolója szerint a már csak nyugodtan élni kívánó többség számára mára kedvező ajánlattá vált a katonaság által kínált opció: nyugalom, rend, benzin a politikai passzivitásért cserébe.

Emellett a Közel-Keleten élő magyar író tapasztalatai szerint a szabad választásokat, átláthatóságot, és önrendelkezést követelő értelmiség csupán a társadalom nagyjából 20 százalékát kitevő kisebbségét jelenti. Ezt a kisebbséget Mohamed Murszi elmozdítása óta az '50-es évek Magyarországából ismert jelenségek fenyegetik a titkos szolgálatok újbóli felerősödésével.

Jászberényi afféle kétarcúsággal jellemezte az Egyiptomban mára kialakult helyzetet, amelyben a nyaraló övezetekben nyugalom, fényűzés a jellemző, míg Kairóban és a többi régióban a labilitás az úr. Elmondása szerint a fővárosban egyik pillanatról a másikra változik a helyzet, amely azonban az augusztusi mészárlás óta már nem torkollik ennyire szélsőséges eseményekbe, de továbbra is a tömegpszichózis az úr.

Szisszi tábornok felemelkedését, valamint azt a törekvést látva, hogy a védelmi miniszter számára immunitást, kvázi korlátlan hatalmat biztosítson az alkotmány, úgy tűnik a kezdeti forradalmi hullám teljes mértékben a visszájára fordult Egyiptomban, amely fordulatnak a Murszi alatt elfogadott alkotmány teljes átalakítása lehet a záróköve.

Kapcsolódó cikkek