Másodszor is a politikai érdekek áldozatává vált Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének régi-új elnöke. A kormány a felügyeletet a Magyar Nemzeti Bankba olvasztja, s a kemény, a szakmaiságra és a függetlenségre nagyon sokat adó szakemberre annak ellenére sincs szükség, hogy az elnök mindvégig lojális volt Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Mi áll mindennek a hátterében? A két, leginkább elfogadott magyarázat vagy Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök és Szász Károly hideg viszonyát említette. Vagy azt, hogy olyan dolgok készülődnek a hazai bankrendszer kapcsán, amelyhez Szász Károly már biztosan nem adta volna a nevét. A jövőt persze nem tudhatjuk, de a múltat címlap-összeállításunkban sok érdekes részlet ismertetésével igyekeztünk bemutatni. (Figyelő 9-15. oldal)

Még egyszerűbb lesz az állam

A Figyelő információi szerint az Egyszerű Állam program következő ütemében a kisebb vállalkozások alapításának, megszűnésének adminisztrációs dzsungelében igyekeznek rendet vágni, illetve a foglalkoztatással járó bürokrácia megnyirbálása is napirenden van. A kormányban úgy látják, bizonyos ágazatokra speciális szabályokat kell megfogalmazni, ezért az agráriumban, valamint a kereskedelemben és vendéglátóiparban érdekelt legkisebb vállalkozások számíthatnak arra, hogy a közeljövőben egyszerűbb lehet az életük. Ha minden a tervek szerint alakul, a kitüntetett figyelemben részesülő agrárvállalkozások nemzetközi összehasonlításban is versenyképes feltételek - és korlátok - mellett működhetnek majd. S hogy mit értsünk ez alatt? A szaktárca szerint a felesleges, nemzetközi viszonylatban kiugró, érdemi tartalommal nem bíró dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettségek megszüntetése jöhet szóba, amellyel a mikro- kisvállalkozásokat, családi gazdaságokat és őstermelőket akarják helyzetbe hozni.

A kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozások hóna alá pedig azért nyúlna a kormány, mert állami közbeavatkozás nélkül bukásra vannak ítélve a multikkal szemben. Ezért az alapítástól kezdve olyan dokumentációs kötelezettséget írnának elő a számukra, ami arányban áll a méretükkel. Az NGM kivenné például a kis- és középvállalkozás méretű kereskedőket az élelmiszer termékpálya törvény alól, amelyben egyébiránt a tisztességtelen forgalmazói magatartást, valamint annak jogkövetkezményeit (ideértve a 100 ezer forinttól kezdődő bírságot) taglalják. Egyszerűbbé válhat továbbá a kisebb vállalkozások tevékenységének engedélyezése, de az élelmiszer biztonsági rendszerrel (HACCP) kapcsolatos szabályozási és ellenőrzési gyakorlat is kegyesebb lehet a jövőben e vállalkozásokkal szemben. (Figyelő 16-19. oldal)

170 milliárdot költöttünk prostitúcióra

Sokba kerül a szex, erről Európa legnagyobb nyilvánosházának befektetője sokat tudna mesélni. A Bécs környékére megálmodott, jövő ilyentájt megnyitó műintézmény felépítését fél éve még 16 millió euróra saccolta Peter Laskaris, pár napja a Figyelőnek viszont már 19 millió eurós költségről beszélt. A kétharmad magyar parlamentnyi területen felépülő gigantikus bordélyház 95 százalékban a kelet-európai - román, bolgár - szexmunkásokra alapoz, de Laskaris szerint magyar dolgozókat is fogadnak majd, nem alkalmazottként. A befektető számít a magyar vendégekre is, akikben vélhetően nem kell majd csalódnia: a KSH kimutatása szerint a magyar háztartások 2011-ben mintegy 170 milliárd forintot költöttek prostitúcióra, vagyis bő háromszor annyit, mint kórházi kiadásokra. Itthon nem lehet legálisan bordélyházat üzemeltetni, s nem is ezen a nívón pörög alapvetően a szexipar: ezt a világot belülről ismerő forrásaink szerint Budapesten mintegy 3000 lakásban fogadják a kuncsaftokat. (Figyelő 37-39. oldal)