A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja az európai és az amerikai érdekkülönbségeket emelte ki, kimutatva: az Európai Unió és Oroszország kereskedelmének értéke tizenötszörösen haladja meg az amerikai-orosz kétoldalú kereskedelemét, az uniós bankok oroszországi kitettsége az 5,5-szerese az amerikai bankokénak, emellett az EU - az Egyesült Államoktól eltérően - nagymértékben függ az orosz földgázszállításoktól.Oroszországnak ugyanakkor csaknem 500 milliárd dolláros devizatartaléka van, amely háromszorosan fedezi a rövid távon lejáró külső orosz adóssághányadot, és Oroszország adja a világkereskedelembe bekerülő nyersolaj 13 százalékát. Mindezek alapján a Morgan Stanley londoni elemzői szerint a gazdasági jellegű szankcióknak nem lenne gyors hatásuk.

A ház szerint nem lehet kizárni a differenciált szankciók lehetőségét sem. Erre vall a hét vezető nyugati ipari hatalom (G7) legutóbbi közös közleménye, amelyben "kollektív és egyéni" intézkedésekről esik szó. A Morgan Stanley elemzői szerint ennek alapján egyes nyugati hatalmak erőteljesebb szankciókat alkalmazhatnak Oroszország ellen, mint mások.A cég azt egyértelműen valószínűtlennek tartja, hogy a szankciók érintenék az orosz export kétharmadát adó nyersolaj- és földgázszállításokat. Ennek az exportnak a leállítása ugyanis szűkítené az ellátási forrásokat és megemelné a világpiaci árakat, ami a fogyasztóknak nagyobb károkat okozna, mint az exportőröknek. Oroszország a globális energiahordozó-piacon "túlságosan nagy játékos" ahhoz, semhogy "ki lehessen állítani" - fogalmaznak pénteki elemzésükben a Morgan Stanley stratégái.A ház elemzői szerint ha Oroszország annektálja a Krím-félszigetet, és más ukrán térségekben is beavatkozik, akkor a szankciók várhatóan kiterjednének a megszállt ukrán területekről származó exportra és az ottani beruházásokra. A cég szakértői szerint ezek valószínűsíthetően célzott kereskedelmi és pénzügyi szankciók lennének, amelyek elsősorban a technológiai és gyógyszeripari termékek importját, valamint a megszállt ukrán térségek nemzetközi tőkepiaci hozzáférését korlátoznák.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai szintén "nagyon valószínűtlennek" nevezték pénteki elemzésükben, hogy az Egyesült Államok és az EU súlyos gazdasági szankciókat léptetne életbe Oroszország ellen. A ház szerint bármilyen szankciókról szülessék is döntés, azok valószínűleg nem térítenék el Oroszországot jelenlegi irányvonalától, mivel Moszkva "viszonylag magas árat" is hajlandó lenne megfizetni ukrajnai politikájának folytatásáért. A Bank of America-Merrill Lynch elemzőinek véleménye szerint az EU megteheti, hogy belső energiapiaci versenyszabályozóit érvényesíti a Gazprommal szemben is. Ez hátráltatná az orosz Déli Áramlat vezetékrendszer teljes kiépítését Dél-Európa felé, és az Északi Áramlat kiterjesztését Észak-Európa irányába. Ez az intézkedés hosszú távon káros lehet Oroszország földgázexportjára és a Gazprom üzleti eredményeire, az ilyen jellegű szankciók azonban "rendkívül valószínűtlenek", mivel jelentős károkat okoznának Európának is - vélekedtek a cég londoni elemzői.A ház szerint ugyanakkor az orosz bankrendszerrel szemben lehetséges széleskörű szankciók érvényesítése, hasonlatosan azokhoz az intézkedésekhez, amelyeket az iráni bankok ellen is életbe léptettek az iráni nukleáris fejlesztési program miatt. Ilyen szankció lehet az orosz bankok kizárása a SWIFT hálózatból, amely a pénzügyi tranzakciók globális kommunikációs rendszere. A Bank of America-Merrill Lynch elemzői szerint ennek komoly következményei lennének az orosz bankok működőképességére.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor minden bizonnyal Oroszország húzná a rövidebbet, ha ilyen szankciókra válaszul megtorló pénzügyi ellenlépésekre szánná el magát a Nyugattal szemben.Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai legutóbbi elemzésükben felidézték, hogy egyes orosz illetékesek nyugati pénzügyi szankciók esetére nem zárták ki az orosz kézben lévő külföldi befektetési eszközök piacra zúdításának lehetőségét. A ház szerint azonban a számok ismeretében ez csak üres fenyegetőzés. A cég elemzői kimutatták, hogy az azonosítható külföldi portfoliókban lévő csaknem 5800 milliárd dollár névértékű amerikai kincstárpapírokból 2013 végén mindössze 139 milliárd dollárnyi volt orosz befektetők kezén.A Capital Economics elemzői szerint ráadásul az ukrán válság további eszkalálódása esetén bizonyosan bőséges kereslet lenne a befektetői menedéknek tekintett amerikai államadósság-papírokra, ha az orosz alapok ezeknek az eszközöknek az eladásába kezdenének.

Kapcsolódó cikkek