Ma már csak 3-4, legfeljebb 5 százalékos betéti kamatok érhetők el, az egy évvel ezelőtt látott 7-8 százalékosokkal szemben, de azóta az infláció is lecsökkent 1 százalék alá, így még mindig lehet reálhozamot realizálni. Még akkor is, ha az idén augusztusban bevezetett 6 százalékos EHO (egészségügyi hozzájárulás), ami valljuk be nem túl kreatív elnevezés a kamatjövedelmek megadóztatására, és a 16 százalékos kamatadó levonása is csökkenti a nettó hozamunkat. Az állampapírok kamatjövedelme után nem kell EHO-t fizetni, ennek és az intenzív marketinghadjáratnak köszönhetően soha sem látott magasságokban van a lakosság által birtokolt állampapírok mennyisége. Aki azonban továbbra is kitart a betétek mellett, ráadásul hosszabb távra tud megtakarítani, annak feltétlenül érdemes tartós befektetési számlában (TBSZ) is gondolkodni, amelyet még mindig nem ismernek a magyarok eléggé, vagy ha ismerik, nem használják ki megfelelően. Pedig a tartós befektetési számla egyre vonzóbb. Az ügyfelek szempontjából a legkedvezőbb az adókedvezmény, hiszen a TBSZ-szel 3 év után már csak 10 százalék, 5 év után pedig 0 százalékos adó terheli a megtakarításokat, de érték az öngondoskodásra kényszerítés is. A szolgáltatók, vagyis a bankok és a brókercégek szempontjából egy számukra semmibe sem kerülő kedvezmény, vagyis az adómegtakarítás segít hosszabb távra ügyfeleket megnyerni. De jól jár végső soron maga a kedvezményt adó állam is, hiszen az adókedvezmény segítségével döntően hazai megtakarításokba, forint-eszközökbe irányít olyan forrásokat, amelyek számára a legkedvesebbek, vagyis a magyar magánszemélyek közép- hosszú távon megtakarításait.
A Figyelő e heti körképében bemutatjuk a legjobb betéti ajánlatokat, de részletesen foglalkozunk a TBSZ előnyeivel is.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.