A magyarok számára elképzelhetetlen közönnyel fogadta a horvát közvélemény azt a hírt, hogy a Mol esetleg az oroszoknak adná el az INA-ban meglévő 49 százalékos részesedét - értékelte az elmúlt másfél hét eseményét a Novi List című helyi lap egyik újságírója minap megjelent publicisztikájában. A szerző szerint ennek magyarázata, hogy míg mi, magyarok a történelmi tapasztalatok miatt viszolyogunk attól, hogy az oroszok jelentős gazdasági befolyást szerezzenek országunkban, addig a náluk ez a mentalitás nem létezik. A horvátok számára az oroszok urak, akik szeretnek enni, inni, és nem mellesleg bőkezűen fizetnek.

A horvát lapok - nem meglepő módon - némileg másképp interpretálták az egész Mol-INA történetet, mint a hazai sajtó. Míg nálunk elsősorban az INA estleges eladása, Hernádi Zsolt Mol-vezér érintettsége a volt kormányfő Ivo Sanader vesztegetési ügyében, illetve ez utóbbihoz kapcsolódva Csányi Sándor titkos horvátországi tárgyalásai kerültek a középpontban, addig a horvátoknál a legfontosabb esemény az volt, hogy a kabinet minden korábbinál élesebben bírálta a Molt, és a magyar céggel 2009-ben kötött részvényesi megállapodás újratárgyalását kezdeményezte. A horvát szakértők többsége már az oroszkártya kijátszását is a kormány agresszív támadására adott válaszként értékelte, s miközben például arról, hogy horvát fél milyen szerződésszegéseket kér számon a magyar vállalaton a lapok kivétel nélkül beszámoltak, a Mol kifogásai közül csak a gázüzletág beígért átvétele tűnt fel egy-egy írásban. Pedig az együttműködésben tapasztalt fennakadásokat véletlenül sem lehet kizárólag a Mol számlájára írni, sőt, a horvát kormány kritikáinak egy része épp azért nem állja meg a helyét, mert a magyar cég a horvát fél mulasztásai miatt nem tudta teljesíteni vállalásait. Az erőviszonyok első ránézésre kiegyenlítettnek tűnnek, az azonban talán mégis inkább a horvát felet hozza pozícióba, hogy a Mol-nak - elemzők egybehangzó állítása szerint - valójában esze ágában sincs megválnia az INA-tól, sőt a magyar cég a mielőbbi megegyezésben érdekelt. Ennek magyarázata, hogy a hazai olajipari társaságnál a következő néhány évben szakértők többsége szerint az egyetlen tényleges növekedési faktor a horvát leányvállalat kutatás-kitermelés üzletága lehet, már amennyiben végre sikerül az INA-t és érdekeltségeit (különös tekintettel Szíriára) rendbe tenni.

Részletek a Figyelő 33-dik számában.

Kapcsolódó cikkek