Szingapúr élettel teli, vibráló város kozmopolita lakosokkal. Az angolt szinte mindenhol beszélik. A helyi hatóságok gyorsan hoznak döntéseket, az utcák biztonságosak - fogalmaz egy üzleti útikalauz. Mi más kéne a vonzó üzleti környezethez? Nem árt, ha az üzlet és a pénzügyek is biztonságban vannak. „Imázs problémáink vannak" - fogalmazott Patrick Odier, a svájci bankszövetség elnöke egy tavalyi zürichi gyűlésen. A bankár valószínűleg nem arra gondolt, hogy 100 tagú közönsége közül alig fél tucat volt a női nemhez tartozó. Sokkal inkább arra, hogy mennyire hatásos volt az Egyesült Államok 5 évvel ezelőtt elkezdett, az adóelkerülőket segítők elleni kampánya.

Svájc a világ legnagyobb vagyonkezelője, durván 2,1 ezer milliárd dollárral. Az washingtoni és az európai támadások azonban megingatták korábban bombabiztosnak gondolt üzleti pozícióját. A The Economist című brit lap szerint az egyik legnagyobb svájci bank, az UBS 2009-ben 780 millió dollárt fizetett Washingtonnak, annak érdekében, hogy az amerikai hatóságok leállítsanak egy adócsalási vizsgálatot. A Wegelin & Co., a legrégebbi svájci bank számos, az UBS által titokban tartott nevű klienst vett át. Az ügyészek bíróság elé vitték a dolgot, a bankot bűnösnek mondták ki és nagy összegű bírságot szabtak ki rá. Nem sokkal ezt követően meg is szűnt működni ezen a néven. Az UBS által a hatóságokkal kötött megállapodást követően ügyfelek ezreinek a nevét adták át az amerikaiaknak. Ezzel a hagyományosan sérthetetlennek gondolt svájci banktitok intézménye jócskán megingott. Az eset után az amerikaiak 11 további svájci banknak eredtek a nyomába. Az alpesi ország kormánya szeretne egy olyan megállapodást, amely minden egyes svájci bankra érvényes. Washington azonban inkább egyenként vadászná le azokat.

TARTS KELETRE
Ebben a helyzetben az aggódó svájci bankárok irigyen figyelik az ázsiai privátbank központokat. Különösen Szingapúrt. Az off-shore világban évek óta terjednek a hírek arról, hogy az európai, a svájci és a Jersey szigeteki központokból áramlik kelet felé, Ázsia felé a pénz.

A cikk további részleteit megtalálja a Figyelő 22-dik számában.

Kapcsolódó cikkek