Rekord nagyságú összeg áramlott a múlt év végén az új Babakötvény konstrukcióba. A Magyar Államkincstár arról számolt be a Figyelőnek, hogy a Start-számlák indulásáig, azaz 2006-ig visszatekintve havonta jött össze akkora befektetés a kisgyermekek születésével megnyitható számlákon, mint most mindössze két hét alatt, december 2. és 19. között. Ebben az időszakban több mint 360 millió forint gyűlt össze, míg a Start-számlák indulása óta összesen 2,8 milliárd forintot írtak jóvá a számlatulajdonosoknak.

A Start-értékpapírszámla a kincstár bármely állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatán megnyitható. Mégpedig díjmentesen, s ugyanez vonatkozik a számlavezetésre, illetve a tranzakciók végrehajtására is. Tavaly több kerületben, illetve vidéki városban nyíltak állampapír értékesítési pontok, így például az V. és a VII. kerületben, illetve Mohácson, Karcagon, Hódmezővásárhelyen, Kisvárdán, Sopronban, Dunaújvárosban, Pápán és Érden. 2012 októbere óta egyébként kizárólag az állampapír-forgalmazó pontokon lehet Kincstári Start-értékpapírszámlát nyitni. Ebből anno lett egy kis galiba, a tavalyi év elején a kincstárnál azt tapasztalták, hogy átmenetileg visszaesett az érdeklődés a számlák iránt. Ezt azzal magyarázták lapunknak, hogy a szülők az év elején valószínűleg még ismerkedtek a módosítással. (Figyelő 8. oldal)

Áfát csalt, alezredest vesztegetett

A Figyelő értesülései szerint a NAV egyik magas rangú tisztjét is megvesztegette egy milliárdos áfacsalási ügy gyanúsítottja, aki most a Karib-tengeren sütteti a hasát. F. Attila nagyban utazott: két és félmilliárd forinttal rövidítette meg a költségvetést. Megbízható forrásból származó információink szerint egy általa (is) kreált cégcsoport eszmei irányítójaként tonnaszám szerzett be cukrot és étolajat Szlovákiából. A magyar üzletek - többnyire hipermarketek - polcain azután kötöttek ki ezek a termékek, hogy több cégen is átfuttatták őket - a hamis számlákkal nem kevesebb, mint két és fél milliárd forintnyi áfát kicsalva.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói még nyáron csaptak le a társaságra Komárom- Esztergom megyében. A nagyszabású akcióban egyszerre jelentek meg több helyszínen, a kamu cégek strómanként működő ügyvezetőit lekapcsolva, és utóbb vallomásra bírva. Csak a főkolompost, F: Attilát nem sikerült előállítani. Most már egyre több jel vall arra, hogy fülest kaphatott.

F. Attila bűnlajstroma egyébként kivételesen gazdag. Emberölési kísérlete miatt első fokon 3 év 6 hónap börtönre ítélte a bíróság, de sokak nem kis meglepetésére nem helyezték előzetes letartóztatásba. A másodfokú tárgyalás 2014 tavaszán veszi kezdetét.

Miami és Dominika. Ez az a két hely, ahol a felsőbb kapcsolataival szívesen hencegő F. Attila addig is előszeretettel tölti napjait. Pillanatnyilag az élet napos oldalán van, de ez már nem mondható el egyik felsőbb kapcsolatáról, T. Zoltán alezredesről, aki már hűvösre tettek. Úgy tudjuk, a NAV magas rangú tisztje nyomozati ügyekről adott ki információkat F. Attilának és társának, R. Barnabásnak, amiért busás jutalmat várt el. (Figyelő24. oldal)

Napokon belül dönt az AB a devizahitelekről

Néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitesek terheinek könnyítését szolgáló mentőcsomag, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság dönt a kormány megkereséséről - értesült a Figyelő Fidesz közeli parlamenti körökből. A Figyelő kormányhoz közelálló forrásból úgy értesült, az MNB-ben, a KIM-ben és az NGM-ben több forgatókönyv készült a devizahitel szerződések jogszabályi átalakítására, ám hogy ezek közül melyik kap zöld utat, az nagyban függ az AB döntésétől valamint az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációtól. „A kormány ugyanis nem akar a választások előtt beleszaladni újabb pofonba sem az EU-ban, sem pedig itthon, ezért maximális körültekintéssel dolgozza ki a devizaadósoknak szánt mentőcsomagot a KIM" - hallottuk. Az AB értesülésünk szerint már a napokban kihirdetheti állásfoglalását.

Verseny az idővel

Forrásaink elmondták, a kormány egy esetben futhat ki az időből, azaz nem tudja megalkotni az országgyűlési választások előtt az új jogszabályt, akkor, ha az Európai Bíróság nem dönt február végéig a Kúria megkereséséről. (A Kúria egy konkrét perben az EU fogyasztóvédelmi irányelve releváns rendelkezésének értelmezését kérte a luxemburgi bíráktól, s a kabinet ezt a döntést is szeretné ismerni, mielőtt a végleges csomagot leteszi az országgyűlés asztalára.) Előzetes tervek szerint ugyanis a T. Ház a kampány miatt - már ha valóban április elejére tűzi ki a választások első fordulóját a köztársasági elnök - csak február végéig ülésezik, extra rövid lesz tehát a tavaszi ülésszak. Kormánypárti forrásaink megerősítették, a kabinet eltökélt abban, hogy szülessen törvény, aminek egyik saroktétele az, hogy a devizaadósok nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek. A jogszabályi beavatkozásra egyébként egy 1991-es AB határozat teremt jogalapot, amely kimondja, hogy kivételes esetben az állam a már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja. Erre különösen a hosszú távú szerződések esetén kerülhet sor, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a szerződéskötéskor nem látott olyan változások következnek be, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyek tudatában nem - vagy más tartalommal - kötöttek volna szerződést. A Figyelő a Kúria elnökének múlt év végi tájékoztatóján megkérdezte a legfőbb bírói grémium vezetőit arról, hogy látják szakmailag, beavatkozhat-e az állam törvényi eszközökkel polgári jogi szerződésekbe, amire Wellmann György, a Kúria polgári jogi kollégiumának vezetője azt válaszolta, természetesen, hiszen korábban is volt erre példa, ez történt az árfolyamgát bevezetésekor. A svájcifrank-hiteleket jellemzően 145-165 Ft-os, míg az euró alapú hiteleket 230-260-as árfolyamon lehetne törleszteni egyes kalkulációk szerint. (Figyelő 25-26. oldal)