A MEKH honlapján minden hónapban nyomon követhető huszonhárom ország fővárosának villamos energia- és földgáz végfelhasználói árainak alakulását. A fogyasztókat terhelő költségek pontosabb összehasonlítása érdekében a Hivatal munkatársai olyan elemzést is készítettek, amely a felhasználók „teherbíró képességének" tükrében veti össze az árakat. Megvizsgálták, hogy egy kétkeresős, átlagos jövedelemmel rendelkező háztartás jövedelmének hány százalékát költi adott mennyiségű villamosenergia- és földgázfogyasztásra az érintett országokban. Július hónapban Budapest a második helyen végzett az összehasonlításban szereplő fővárosok között; kizárólag Bukarestben költötték nettó jövedelmük nagyobb hányadát rezsiköltségekre.

Decemberre, a második rezsicsökkentésnek köszönhetően jelentősen jobb pozíciót foglalt el Budapest; Bukaresten kívül Pozsonyban, Prágában és Lisszabonban is jövedelmük nagyobb részét voltak kénytelenek villamos energiára és földgázra fordítani a lakosok (ugyanakkora energiamennyiség megvásárlása esetében). Az elemzés az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozó hatóságainak adataira épül. Az árgyűjtés nem csak a végfogyasztói árra terjed ki, hanem az egyes árelemekre is, így külön vizsgálja az energiadíjat, a rendszerhasználati (hálózati) díjakat, az energiaadót és az áfát.

A vizsgált fogyasztók a fővárosok átlagfogyasztói, vagyis az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztók. A MEKH célja, hogy azonos módszertani alapok szerint gyűjtött, azonos tartalmú és összetételű, nemzetközi végfelhasználói ár-összehasonlítás készüljön.

Kapcsolódó cikkek