Így például - kárenyhítés címén - azt a költséget, amennyivel kevesebbe került a kár miatt lecsökkent termés betakarítása. Szintén levonandó az üzleti biztosító által, ugyanarra a kárra kifizetett összeg, továbbá a haszonbér mérsékléséből keletkezett bérleti díj csökkenése is.

Magyarországon a kárenyhítési rendszer három pilléren nyugszik: egyrészt a gazdálkodók befizetései, másrészt az államnak, a gazdákéval azonos mértékű anyagi szerepvállalása, harmadrészt pedig a piaci szereplők - azaz a biztosítók - szerepvállalása adják a kárenyhítés anyagi fedezetét. A gazdálkodók csak úgy kaphatják meg a 100 százalékos kárenyhítést, ha rendelkeznek üzleti biztosítással is.

Már második éve a gazdák 65 százalékos díjtámogatás mellett köthetnek komplex mezőgazdasági biztosításokat olyan kárnemekre is - aszály, tavaszi fagy, felhőszakadás és árvíz -, amelyekre korábban nem lehetett. A szaktárca korábbi tájékoztatása szerint a rendszer sikerességét igazolja, hogy míg a múlt évben mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra 1864 érdemi és kezelhető kérelmet nyújtottak be, addig 2013-ban az érdemi kérelmek száma 5297-re nőtt.Évente a magyar mezőgazdaságnak mintegy 100 milliárd forintos árbevételkiesést okoz a kedvezőtlen időjárás.

Kapcsolódó cikkek