Figyelő Online
2013.07.12 06:39
Hosszabb távon akár az egységes uniós belső piachoz hasonlóan szoros integráció valósulhat meg az EU és az Egyesült Államok közt. Első lépésben drasztikus vámcsökkentés, szabványosítás és egységesülő szabályozás bontja le a Transz-atlanti korlátokat. Ez egy friss tanulmány szerint akár 1,5-1,5 százalékos GDP növekedést hozhat mindkét félnél, így ebből középtávon Magyarország is profitálhat.
Ma már kevesen emlékeznek azokra az időkre, amikor az Európai Unió elődszervezete, a Európai Szén- és Acélközösség 1951-ben létrejött. Dióhéjban: a néhány év alatt lassan erősödő, ám csak több évtized alatt kialakuló, mind szorosabb piaci integráció egyre erősebb, gazdaságilag mind jobban prosperáló Nyugat-Európát eredményezett. A szabad-kereskedelem mellett az egységesülő szabványok, szabályok és a vállalkozások működésének, valamint a tőkeáramlás könnyebbé tételének következtében hosszú, prosperáló korszak következett.
Az uniós döntéshozók és az Obama adminisztráció végre eljutott a felismerésig: az EU és az Amerikai Egyesül Államok közti látványos közeledés nélkül az ázsiai és dél-amerikai gazdaságok állva hagyják a világ - egyelőre még vezetőnek számító - két államát. Erre pedig ezúttal nincsenek évtizedek, pár év alatt kell látványos eredményeket elérni.
Becsey Zsolt korábbi külügyi államtitkár, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora a Figyelőnek nyilatkozva aláhúzta: a magyar kormány számára kiemelkedően fontos, hogy az atlanti két pillér között ne csak katonai-politikai, hanem gazdasági szinten is minél szorosabb kapcsolatok alakuljanak ki, ezért politikailag támogattuk a tárgyalások minél hamarabbi megkezdését.
A tervek szerint az elős eredmények 2014 végére várhatók, de 2017-ig már a legtöbb fontos területen szorosabbra zár az EU és USA, hogy felvegyék a versenyt Ázsiával.
További részletek és elemzés a Figyelő 2013/28-ik számában, a 48-ik oldalon.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.