brusszel


Július 5-e Kína fatális napja

Figyelő Online - Sárvári Marcell
2013.07.05  15:02   
mail
nyomtatás
Soha nem látott biztonsági intézkedésekre került sor a mai napon a kínai Hszincsiang tartományban, ahol a 2009. július 5-i véres események múlt heti kiújulása rohamrendőrök bevetését tette indokolttá. Az eseményeket övező nemzetközi érdeklődés másik fő oka, hogy a halálos áldozatokat követelő zavargásokat Peking nem etnikai összetűzésnek, hanem terrorista akciónak tekinti.
Újabb sisakos, fegyverrel és pajzzsal fölszerelt rendőri alakulatokat vezényeltek a mai nappal Ürümcsibe, Hszincsiang tartomány székhelyére. A kivonult friss csapatok a város legfontosabb csomópontjait és kereszteződéseit foglalták el annak érdekében, hogy ellenőrzésük alá vonják a település főbb útvonalait. Yu Zhengsheng, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja úgy nyilatkozott, hogy a párt „intenzívebbé fogja tenni a helyi akciókat, hogy leszerelje a terrorista csoportokat". A KKP álláspontja szerint tehát az események hátterében nem a régióban régóta élő etnikai konfliktus, hanem valamilyen terrorista szervezet áll.

Az eddig a régióban még példátlan fokú biztonsági intézkedésekre a múlt hét óta kiújult zavargások adtak okot. Június 26-án, szerdán körülbelül 27 ember vesztette életét az utcai harcokban, amikor az ujgur népcsoporthoz tartozó, nagyjából 100 főre tehető csoport kormányzati épületeket, rendőröket, és civileket támadott meg. A rendőrök 10 rendbontót öltek meg, és 3 főt tartóztattak le az akció során. A következő pénteken további 35 áldozatot követeltek a zavargások. A kínai lakosságra, és a rendőrökre támadó tömeg a Le Monde kínai tudósítója szerint motoron száguldoznak, fegyverként kést, és különböző gyújtogató eszközöket használnak.
A helyzet súlyát, és a határozott beavatkozás szükségességét az események háttere adja, nevezetesen a régió etnikai, illetve vallási összetettsége, és az ennek nyomán fellépő állandó feszültség. A nagyjából 20 milliós lakosságszámú Hszincsiang tartomány népességének nagyjából 46 százalékát teszi ki az ujgur népcsoport, a kínai han kisebbség pedig 36 százalékra tehető. Ennél fogva Hszincsiang Tibethez hasonlóan autonóm területi státusszal rendelkezik, azonban a régió gazdaságát a han kisebbség dominanciája jellemzi.



Az utóbbi évtizedekben több millió kínai bevándorló telepedett le a területen, így tovább növelve az etnikai konfliktus mértékét. A feszültség a 2009-es évben csúcsosodott ki, amikor július 5-én 197-en vesztették életüket az ujgurok és hanok közt kitört összetűzések során.

Július 5-e tehát a kínai állam „fatális napja", amely nap környékén rendre megerősítik a helyi rendfenntartó erőket a hasonló zavargások megelőzése érdekében. Emellett az idén július 5-e egybeesik a Ramadan kezdetével is. Ezeknek a napoknak így tovább nő a jelentősége a muszlim lakosság körében, hiszen a Ramadan az iszlám öt fő pillére közé tartozik. A hívők az ünnep alatt egy hónapig napkeltétől napnyugtáig böjtölnek, ahogy azt Mohamed próféta is tette a monda szerint, mikor Allahtól megkapta a Koránt. A hagyomány szerint ugyan ez a béke időszaka, azonban ez ma Hszincsiangban egyáltalán nem érvényesül, hiszen a zavargások ezekben az órákban is folytatódik.

 


 

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás
címkék: Kínazavargás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.