Mindenki új változatról beszél, de ez 80 százalékában ugyanaz, mint amit eredetileg benyújtottunk. A módosítások megerősítették az eredeti koncepciót - nyilatkozta Font Sándor, a parlamenti Mezőgazdasági Bizottság fideszes elnöke lapunknak. A vádak szerint a május végén, az egy éves társadalmi vita után benyújtott bizottsági törvénymódosítási javaslat végszavazás előtt változtatná meg a koncepciót. A kabinet azt kommunikálja, hogy meg akarja erősíteni a magyar családi gazdaságokat. Ezért itthon ezután is, Európában egyedüliként, csak magánszemély vásárolhat majd termőföldet. Közülük is csak az, aki jogilag is földműves, azaz legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű, vagy 3 éve igazoltan földművelésből él. „Megdöbbentő, hogy a fél éves parlamenti vita után, egyeztetés nélkül, egy szinte vadonatúj törvénytervezetet terjesztett be a mezőgazdasági bizottság május 22-én." - ad hangot nemtetszésének Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (Mosz) főtitkár-helyettese. Eddig éppen azért húzódott a földforgalmi törvény vitája, mert azt csomagban, a több földhasználatról szóló törvénnyel együtt akarta tárgyalni az Országgyűlés, hiszen ezek csak együtt értelmezhetőek. Máhr hiányolja is, hogy közeleg a földtörvény végszavazása és még sehol sincsenek a kapcsolódó törvényjavaslatok, pedig nélkülük számos rendelkezés értelmezhetetlen. Se a földtulajdonos, se a földhasználó nem tudja minek kellene megfelelnie. Lapunk úgy értesült, hogy az érintett javaslatok csak ősszel kerülnek a parlament elé.

BANKI FÖLDVAGYON
Máhr András szerint az csupán jogtechnikai hiba, hogy nem lehet „földhasználati jogosultsága" a részvénytársaságnak, mert bizonyára kimaradt a szövegből a „tagok" mellől, hogy „részvényesek". Ezzel ugyanis az összes privatizált volt állami gazdaság is azonnal ellehetetlenülne. De az már tudatos, hogy olyan gazdasági társaságnak sem lehet bérelt termőföldje - legyen az szövetkezet, zrt, vagy kft - amelynek jogi személy tagja van. Földtulajdont, legfeljebb 300 hektárt, ugyan továbbra is csak természetes személy szerezhet, de ez alól nemcsak az állam kivétel, hanem az egyház, az egyházi társaságok és a jelzáloghitelt folyósító bank is. Ugyan ezt a kivételt Ángyán József ex-államtitkár, fideszes képviselő is bírálta korábban. A törvényalkotók szándékával ellentétesen ugyanis nagy földvagyon halmozódhat így fel a bankoknál. Máhr szerint azonban a pénzintézeteknek csak átmeneti lesz a tulajdonszerzésére a jelzálogügyek kapcsán, amelyet más jogszabályokban fognak várhatóan részletezni. A társas agrárvállalkozások átalakulásával kapcsolatos tervezett korlátozást azonban koncepciózus és jogi személyiségű gazdasági társaságokkal szembeni súlyos diszkriminációnak tartja.

A részletes cikket keresse a Figyelő 24-dik számában.

Kapcsolódó cikkek