Ha nem tudnánk, hogy a kormányzat kevéssé szívleli ma már a transzatlanti kapcsolatokat, akár félre is vezethetne minket a hír, és az Egyesült Államok egyik tagállamára is gondolhatnánk. Szíjjártó Péter grúz kollégájával viszont félreérthetetlenül a grúz és magyar zászlókkal a háttérben ír alá a „Magyar-Georgiai Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság" alakuló ülésén.

A HITA honlapján elérhető közleményben viszont Grúzia következetesen angol nevén szerepel, ami igen csak megkérdőjelezi, a közleményben ecsetelt magyar-grúz kapcsolatok szilárdságát, ha már az ország nevének ismeretével is probléma van.

Ha már a magyarul nehezen összekeverhető Georgia állam és Grúzia szóba került, érdemes megemlíteni, hogy az amerikai állam nagyobb lakosságú és gazdagabb is a Kaukázusban található névrokonánál. A névazonosság azonban véletlen, hiszen az amerikai állam II. György brit királyról kapta nevét, nincs köze Grúziához.

Georgia (állam)
terület: 153.909 km2
lakosság: 9.992.167 fő
GDP/fő: 35,979 USD (2011, folyó áron)

Grúzia
terület: 69,700 km2
lakosság: 4.942.157
GDP/fő: 3.596 USD (2012, folyó áron)

Emlékezetes lehet Orbán Viktor korábbi grúziai látogatása is. A magyar miniszterelnök Miheil Szaakasvili akkori államfő társaságában nyitotta meg az ország második legnagyobb városának repterét Kutaisziban. Részt vett a kormányzópárt nagygyűlésén pénteken, majd Szaakasvili hétfőn el is vesztette a választásokat. A reptér fejlesztésén több magyar cég is dolgozott, és a Wizz Air már számos járatot indít innen, többek között Varsóba, Katowicébe, Vilniusba, Kijevbe, Harkovba és Donyeckbe, igaz Budapestre nem.

A HITA grúziai tevékenységére visszatérve érdemes megjegyezni, hogy a kaukázusi viszonyokkal kapcsolatban még van mit tanulni. Mint az HITA Ország-információs Rendszerben látható, külön országként sorolják fel Abháziát - a Grúziából kiszakadt szakadár területet, amit egyébként hazánk sem ismer el. Emellett a linkben Abkháziaként szerepel az ország. További érdekesség, hogy Grúzia ebben a listában nem is szerepel. Miután a magyar diplomáciának sikerült az azeri-örmény helyzetet elmérgesítenie a baltás gyilkos ügyével, talán kissé nagyobb körültekintést érdemelne az igen csak érzékeny kaukázusi régió.

Kapcsolódó cikkek