Egy évtized nyaktörő fellendülése után elkezdődött a korrekció a feltörekvő országokban. Kína még szerencsésnek mondhatja magát, ha sikerült az idén tartania a hivatalos célként megjelölt 7,5 százalékos GDP növekedést. Ez bizony jó messze van a 2000-es években vizionált tartós kétszámjegyű növekedéstől. Indiában 5 százalék körüli, míg Brazíliában és Oroszországban 2,5 százalék körüli GDP-re lehet számítani 2013-ban. A feltörekvő országok összességében átlagosan éppen csak hogy elérhetik a tavalyi 5 százalékos bővülést. Ez ugyan meglehetősen imponálónak tűnik a fejlett világ lanyha teljesítményéhez képest, ám a feltörekvők számára tíz éves mélypontot jelent.

Mindez a feltörekvő piacok számára egy korszak végét jelenti. Ennek az érának a végére ezek az országok a világgazdaság kibocsátásának a felét adják, vásárlóerő paritáson számolva. A periódus elején ez a ráta csupán 38 százalék volt.

KIFOGYOTT A SZUFLA
A múltban a feltörekvő piaci fellendüléseket rendre összeomlás követte. Jelenleg azonban meglehetősen valószínűtlen, hogy bekövetkezzen egy feltörekvő piaci válság. Kína éppen a kellős közepén van az átmenetnek a beruházások által generált növekedésből egy kiegyensúlyozottabb, a belső fogyasztásra épülő modell felé. Az invesztíciók nyomán az ázsiai óriás hatalmas mennyiségű rossz hitelt halmozott fel.

A központi kormányzatnak azonban vannak tartalékai, képes lesz felszívni a veszteségeket, és ha szükséges élénkíteni a gazdaságot. Ez olyan luxus, amelyet korábban kevés feltörekvő piaci ország engedhetett meg magának. Mindennek tetejébe az is valószínűtlen, hogy a kínai központi bank hirtelen nekilátna szigorítani a pénzpiaci feltételeket. Ha ezt is tenné, annak korlátozott hatása lenne. A feltörekvő országok többségének immár olyan védekezési eszközei vannak, mint például a rugalmas árfolyamrendszer, a nagy devizatartalék és a viszonylag szerény, saját devizában fennálló államadósság.

Ezek a jó hírek. A rossz hír viszont az, hogy a nyaktörő sebességű gazdasági növekedés korszakának vége van. A kínai turbófeltöltéses beruházási boom és export lendülete elfogyott. Az ország népessége elöregedőben van. Így kevesebb munkavállaló lesz, akik jobban fognak keresni. Ez megemeli a bérköltségeket és visszafogja a gazdaságot. Tíz évvel ezelőtt az egy főre jutó GDP Kínában az amerikai szint 8 százaléka volt, vásárlőerő paritáson számolva. Jelenleg 18 százalék. A távol-keleti sárkány továbbra is szárnyal majd, de egy kicsit alacsonyabban, mint korábban.

A kínai fékezés visszafogja a többi feltörekvő piaci óriást is. Az orosz GDP-t az hajtotta, hogy a szédítő kínai növekedés folyamatosan magasan tartotta a világpiaci energia árakat. Brazília abból profitált, hogy nagy volt az ázsiai kereslet az általa exportált nyersanyagokra. Jelenleg makacsul beragadt az infláció és szerény a gazdasági növekedés. E kettő kombinációja jóval alacsonyabb gazdasági növekedést vetít előre, mint sokan gondolnák. Ugyanez igaz Indiára is. Az évente csaknem kétszámjegyű GDP növekedés nyomán a helyi politikusok és számos befektető is abba az illúzióba ringatta magát, no és a szegénységben élő fiatal népességet is, hogy a villámgyors lesz a felzárkózás a fejlett országokhoz.

Kapcsolódó cikkek