brusszel


Kiszámítható gazdaságpolitika kell a sikerhez

Varga Mihály a versenyképességről és a gazdasági növekedésről
Figyelő Online - Varga Mihály
2013.10.10  10:00   
mail
nyomtatás
A 2008-as gazdasági válság egyértelműen megmutatta, hogy a krízis utáni világban csak azok az országok lesznek sikeresek, amelyek értékteremtő beruházásokkal tudják erősíteni gazdaságukat. Az erős, versenyképes ipari szektorral rendelkező, azt bővíteni tudó országok nem elgyengülve, hanem megerősödve kerülhetnek ki a recesszióból.


A sikeres, a világpiacon is versenyképes termékeket előállító ipar a világ minden országában egyet jelent a modern, versenyképes gazdasággal, az innovatív technológiák alkalmazásával és a gazdasági növekedéssel. Kiszámítható és támogató gazdaságpolitika, világszínvonalú technológia és szakképzett munkaerő kell a gazdasági sikerhez.

Magyarország az elsők között ismerte fel, hogy a gazdasági válságból való kilábalás két előfeltétele a munka, a termelés becsületének helyreállítása, valamint az adósságcsapdából való kiszabadulás. Amint az mára már köztudott, a magyar kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzései: a gazdasági növekedés támogatása és a foglalkoztatottság növelése. Ezek megvalósításához nélkülözhetetlen a makrogazdasági egyensúly fenntartása, csökkenő államadósság és 3 százalék alatti költségvetési hiány mellett a gazdaság versenyképességének javítása és a gazdasági növekedés támogatása.

A gazdaságpolitikában kitűzött célok elérése azonban nem képzelhető el sikeres vállalkozások és köztük természetesen sikeres nagyvállalatok nélkül. Ezért a kormány aktív befektetésbarát politikájával arra törekszik, hogy minél kedvezőbb környezetet biztosítson a már letelepedett, valamint a befektetéseik számára új helyszínt kereső vállalkozások számára. Mit is jelent ez?

Bármely, még a legjobb adottságokkal rendelkező ország esetében is igaz, számos feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy vonzóvá váljon a befektetők számára. Ezek közül is kiemelkedik a kiszámítható, hiteles gazdaságpolitikai környezet, a jogbiztonság, valamint a nemzetközi összehasonlításban alacsony mértékű és stabil adóterhelés.
Az elmúlt három évben sokat tettünk azért, hogy Magyarország ebből a szempontból is kiemelkedjen a térség országai közül.

Röviden összefoglalva: csökkentettük a társasági adót és az indokolatlan adminisztrációs terheket. Egyszerűsítettük a beruházásokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárásokat. Módosítottuk a munka törvénykönyvét, rugalmas, vállalkozóbarát szabályokat vezettünk be. Az Új Széchenyi-terv pályázatai révén támogatjuk a fejlesztéseket, a stratégiailag fontos nagyberuházások megvalósítását pedig egyedi döntés alapján, adókedvezmény, munkahely-teremtési kedvezmény vagy vissza nem térítendő támogatás formájában segítjük elő.

Azt, hogy a magyar gazdaságpolitika ezen a téren is sikeres volt, a tények igazolják. Nézzünk ezek közül néhányat. A külföldi közvetlen tőkebefektetések 2012 végére 78,5 milliárd euróra emelkedtek az előző évi 65,3 milliárdról. Ez az érték a GDP-hez viszonyítva 80,3 százalék, a legmagasabb Közép-Európában. Egy főre vetítve 7929 euró, Csehország után a második legmagasabb. A közvetlen tőkebefektetések 78,4 százaléka az Európai Unió országaiból érkezik, legnagyobb arányban Németországból.

Mindezek mellett Magyarország az első helyezést érte el az ENSZ kereskedelemfejlesztési szervezete, az UNCTAD 2012-es, globális befektetési tendenciákat értékelő elemzésében. A jelentés a külföldi működő tőke nemzetgazdaságon belüli jelentőségét méri különböző makrogazdasági mutatók, így például a foglalkoztatás, a bruttó hozzáadott érték, a beruházások, az export, a bérek, az adóbevétel és a k+f alapján.

Elmondható, hogy mára Magyarország egyértelműen kedvező helyzetben van a beruházások elnyerése terén. Számításaink szerint átlagosan évi 3,5 milliárd eurós érték körül alakul a tőkebefektetések aránya. A már nálunk működő külföldi nagyvállalatok esetében nagyon jól megfigyelhető, kedvező tendenciákról számolhatok be. Ezek közül talán a legfontosabb az, hogy ezek a világcégek egyre jobban beágyazódnak a magyar gazdaságba. Így mára már az összeszerelő és a gyártási tevékenység mellett egyre inkább a kutatás-fejlesztést is nálunk valósítják meg, támaszkodva a magyar akadémiai és egyetemi oktatási, innovációs és k+f infrastruktúrára.

Ez a tendencia szerencsére szinte valamennyi nálunk jelen lévő nagyvállalatra jellemző, a nagy autógyártó óriásoktól az IT-szektoron át a gyógyszergyártásban érdekelt cégekig. A kormány a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja ezt a folyamatot, hiszen a jövőben azok az országok lesznek nyertesei a világpiaci versenynek, amelyek sikeresen kapcsolják össze a kutatás-fejlesztést az ipari termeléssel.

A hazai nagyvállalati szektorból – gazdasági eredményeit tekintve – kiemelkedik a járműgyártás. Az iparágban több mint 600 vállalkozás működik, mintegy 100 ezer főt foglalkoztatva. A szektor árbevétele meghaladja a 15 milliárd eurót, termékeik 92 százaléka pedig exportra készül. A sikeres autóipari beruházások hatásaként a következő években további jelentős munkahelyteremtő beruházások megvalósulásával számolunk. Az egészségipar területén az ismert gyógyszergyártó cégek mellett, mint például a Teva vagy a Sanofi, több gyógyászati eszközöket gyártó társaság, így a Coloplast, a Sauflon és a GE-Healthcare is Magyarországot választotta.

A legismertebb IT-vállalatok, így az IBM, a HP és az SAP, is működtetnek informatikai szolgáltató központokat nálunk, ezzel is elismerve a magyar informatikai mérnökképzés minőségét. Az IT-szolgáltató ágazaton kívül a világ ismert elektronikai bérgyártó cégei – köztük a Flextronics és a Jabil – szintén jelen vannak, több ezer munkavállalót alkalmazva. Emellett a világ ismert üzleti tanácsadó vállalatai közül a Morgan Stanley és a Tata Consulting is több ezer főt foglalkoztat. Számos multinacionális társaság, például a British Telecom vagy az Exxon, saját üzletviteli központot is kialakított nálunk, innen szolgálva ki a más kontinensen lévő ügyfeleit is.

A jövőben lehetőséget látunk arra, hogy a turizmus területén is megjelenjenek a tőkeerős beruházók. Az ország természeti értékekben páratlanul gazdag, emellett olyan adottságokkal rendelkezünk, amelyekre minőségi gyógyturisztikai szolgáltatásokat lehet építeni.

Büszkék vagyunk arra, hogy a világ vezető vállalatai közül a legtöbb már jelen van hazánkban. Tartós magyarországi jelenlétüket, gazdasági életünkben játszott fontos szerepüket és a jövőben rejlő fejlődési lehetőségeket kívánja a kormány elismerni azzal, hogy közülük már 31-gyel (például Coca-Cola, Daimler AG, Microsoft, Audi, Lego, IBM, Teva, Bridgestone, Ericsson) stratégiai együttműködési megállapodást kötött.

Ennek nyomán a nagyvállalatok már eddig is több ezer új munkahely létrehozását jelentették be. Ezek a megállapodások alapot teremthetnek a konzultációk és tapasztalatcserék rendszeresebbé tételére, a továbblépés lehetőségeinek közös meghatározására, továbbá – az adott cégek sajátosságainak figyelembevételével – az innovációs és képzési együttműködés, valamint a beszállítói kapcsolatok fejlesztésére is.

Hosszú távú stratégiai megállapodást a kormány azokkal a vállalatokkal köt, amelyek jelentős gazdasági szerepet vállalnak Magyarországon, jelentékeny a magyar exporthoz való hozzájárulásuk, és elkötelezettek a hosszú távú magyarországi működés mellett. A megállapodások általában kiterjednek az adott cég itteni tevékenységének bővítésére, beleértve a nálunk elért nyereség újrabefektetését is, a kutatás-fejlesztés terén meglévő lehetőségek kiaknázására és egyebek mellett a magyarországi beszállítói kör felkutatására és bővítésére is.

Ez utóbbi feltételt nagyon fontosnak tartjuk, ugyanis ezzel – a vezető cégek által támasztott követelményeknek való megfelelés révén – járulnak hozzá ezek a nagyvállalatok ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások mind az általuk alkalmazott technika, technológia, mind a munkavállalók szakértelme terén maguk is elérjék a világszínvonalat. 

Összefoglalóan elmondhatom, hogy Magyarország gazdasági életében kiemelkedő szerepet játszanak a magyar és a külföldi tulajdonban álló nagyvállalatok. Az elmúlt másfél évtized átlagosan mintegy 2,5 százalékos magyarországi gazdasági növekedésének kétötöde volt a külföldi befektetők itteni aktivitásának köszönhető. Ez nagymértékben elősegítette Magyarország versenyképességének javulását, a gazdasági növekedés beindítását.

A nagyvállalatok működése révén bővülnek a gazdaságfejlesztésre rendelkezésre álló források, exporterejük segítségével kedvezőbben alakul külkereskedelmi mérlegünk. Gazdaságpolitikánkkal azt kívánjuk elérni, hogy minél több magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozás érje el a nagyvállalati szintet, minél több lehetőségük legyen az ehhez a szektorhoz való kapcsolódás révén fejleszteni technológiájukat, eredményesen részt venni a piaci versenyben.

A nemzetgazdasági miniszter cikkét csütörtöki TOP200 konferenciánk és pénteki gálánk alkalmából írta.
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



A növekedés X-faktora

Miért van óriási különbség egyes országok fejlettségi szintje között?

Az Aquaprofit Zrt. nyerte a Provident Társadalmi Hasznosság Díját

Az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. nyerte a Provident Társadalmi Hasznosság Díját

Figyelő Top200 Gála 2016 - galéria

Képgaléria a Figyelő hetilap legsikeresebb vállalatokat díjazó TOP 200 Gálájáról.

top200