A sikeres, a világpiacon is versenyképes termékeket előállító ipar a világ minden országában egyet jelent a modern, versenyképes gazdasággal, az innovatív technológiák alkalmazásával és a gazdasági növekedéssel. Kiszámítható és támogató gazdaságpolitika, világszínvonalú technológia és szakképzett munkaerő kell a gazdasági sikerhez.

Magyarország az elsők között ismerte fel, hogy a gazdasági válságból való kilábalás két előfeltétele a munka, a termelés becsületének helyreállítása, valamint az adósságcsapdából való kiszabadulás. Amint az mára már köztudott, a magyar kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzései: a gazdasági növekedés támogatása és a foglalkoztatottság növelése. Ezek megvalósításához nélkülözhetetlen a makrogazdasági egyensúly fenntartása, csökkenő államadósság és 3 százalék alatti költségvetési hiány mellett a gazdaság versenyképességének javítása és a gazdasági növekedés támogatása.

A gazdaságpolitikában kitűzött célok elérése azonban nem képzelhető el sikeres vállalkozások és köztük természetesen sikeres nagyvállalatok nélkül. Ezért a kormány aktív befektetésbarát politikájával arra törekszik, hogy minél kedvezőbb környezetet biztosítson a már letelepedett, valamint a befektetéseik számára új helyszínt kereső vállalkozások számára. Mit is jelent ez?

Bármely, még a legjobb adottságokkal rendelkező ország esetében is igaz, számos feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy vonzóvá váljon a befektetők számára. Ezek közül is kiemelkedik a kiszámítható, hiteles gazdaságpolitikai környezet, a jogbiztonság, valamint a nemzetközi összehasonlításban alacsony mértékű és stabil adóterhelés.
Az elmúlt három évben sokat tettünk azért, hogy Magyarország ebből a szempontból is kiemelkedjen a térség országai közül.

Röviden összefoglalva: csökkentettük a társasági adót és az indokolatlan adminisztrációs terheket. Egyszerűsítettük a beruházásokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárásokat. Módosítottuk a munka törvénykönyvét, rugalmas, vállalkozóbarát szabályokat vezettünk be. Az Új Széchenyi-terv pályázatai révén támogatjuk a fejlesztéseket, a stratégiailag fontos nagyberuházások megvalósítását pedig egyedi döntés alapján, adókedvezmény, munkahely-teremtési kedvezmény vagy vissza nem térítendő támogatás formájában segítjük elő.

Azt, hogy a magyar gazdaságpolitika ezen a téren is sikeres volt, a tények igazolják. Nézzünk ezek közül néhányat. A külföldi közvetlen tőkebefektetések 2012 végére 78,5 milliárd euróra emelkedtek az előző évi 65,3 milliárdról. Ez az érték a GDP-hez viszonyítva 80,3 százalék, a legmagasabb Közép-Európában. Egy főre vetítve 7929 euró, Csehország után a második legmagasabb. A közvetlen tőkebefektetések 78,4 százaléka az Európai Unió országaiból érkezik, legnagyobb arányban Németországból.

Mindezek mellett Magyarország az első helyezést érte el az ENSZ kereskedelemfejlesztési szervezete, az UNCTAD 2012-es, globális befektetési tendenciákat értékelő elemzésében. A jelentés a külföldi működő tőke nemzetgazdaságon belüli jelentőségét méri különböző makrogazdasági mutatók, így például a foglalkoztatás, a bruttó hozzáadott érték, a beruházások, az export, a bérek, az adóbevétel és a k+f alapján.

Elmondható, hogy mára Magyarország egyértelműen kedvező helyzetben van a beruházások elnyerése terén. Számításaink szerint átlagosan évi 3,5 milliárd eurós érték körül alakul a tőkebefektetések aránya. A már nálunk működő külföldi nagyvállalatok esetében nagyon jól megfigyelhető, kedvező tendenciákról számolhatok be. Ezek közül talán a legfontosabb az, hogy ezek a világcégek egyre jobban beágyazódnak a magyar gazdaságba. Így mára már az összeszerelő és a gyártási tevékenység mellett egyre inkább a kutatás-fejlesztést is nálunk valósítják meg, támaszkodva a magyar akadémiai és egyetemi oktatási, innovációs és k+f infrastruktúrára.

Ez a tendencia szerencsére szinte valamennyi nálunk jelen lévő nagyvállalatra jellemző, a nagy autógyártó óriásoktól az IT-szektoron át a gyógyszergyártásban érdekelt cégekig. A kormány a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja ezt a folyamatot, hiszen a jövőben azok az országok lesznek nyertesei a világpiaci versenynek, amelyek sikeresen kapcsolják össze a kutatás-fejlesztést az ipari termeléssel.

A hazai nagyvállalati szektorból – gazdasági eredményeit tekintve – kiemelkedik a járműgyártás. Az iparágban több mint 600 vállalkozás működik, mintegy 100 ezer főt foglalkoztatva. A szektor árbevétele meghaladja a 15 milliárd eurót, termékeik 92 százaléka pedig exportra készül. A sikeres autóipari beruházások hatásaként a következő években további jelentős munkahelyteremtő beruházások megvalósulásával számolunk. Az egészségipar területén az ismert gyógyszergyártó cégek mellett, mint például a Teva vagy a Sanofi, több gyógyászati eszközöket gyártó társaság, így a Coloplast, a Sauflon és a GE-Healthcare is Magyarországot választotta.

A legismertebb IT-vállalatok, így az IBM, a HP és az SAP, is működtetnek informatikai szolgáltató központokat nálunk, ezzel is elismerve a magyar informatikai mérnökképzés minőségét. Az IT-szolgáltató ágazaton kívül a világ ismert elektronikai bérgyártó cégei – köztük a Flextronics és a Jabil – szintén jelen vannak, több ezer munkavállalót alkalmazva. Emellett a világ ismert üzleti tanácsadó vállalatai közül a Morgan Stanley és a Tata Consulting is több ezer főt foglalkoztat. Számos multinacionális társaság, például a British Telecom vagy az Exxon, saját üzletviteli központot is kialakított nálunk, innen szolgálva ki a más kontinensen lévő ügyfeleit is.

A jövőben lehetőséget látunk arra, hogy a turizmus területén is megjelenjenek a tőkeerős beruházók. Az ország természeti értékekben páratlanul gazdag, emellett olyan adottságokkal rendelkezünk, amelyekre minőségi gyógyturisztikai szolgáltatásokat lehet építeni.

Büszkék vagyunk arra, hogy a világ vezető vállalatai közül a legtöbb már jelen van hazánkban. Tartós magyarországi jelenlétüket, gazdasági életünkben játszott fontos szerepüket és a jövőben rejlő fejlődési lehetőségeket kívánja a kormány elismerni azzal, hogy közülük már 31-gyel (például Coca-Cola, Daimler AG, Microsoft, Audi, Lego, IBM, Teva, Bridgestone, Ericsson) stratégiai együttműködési megállapodást kötött.

Ennek nyomán a nagyvállalatok már eddig is több ezer új munkahely létrehozását jelentették be. Ezek a megállapodások alapot teremthetnek a konzultációk és tapasztalatcserék rendszeresebbé tételére, a továbblépés lehetőségeinek közös meghatározására, továbbá – az adott cégek sajátosságainak figyelembevételével – az innovációs és képzési együttműködés, valamint a beszállítói kapcsolatok fejlesztésére is.

Hosszú távú stratégiai megállapodást a kormány azokkal a vállalatokkal köt, amelyek jelentős gazdasági szerepet vállalnak Magyarországon, jelentékeny a magyar exporthoz való hozzájárulásuk, és elkötelezettek a hosszú távú magyarországi működés mellett. A megállapodások általában kiterjednek az adott cég itteni tevékenységének bővítésére, beleértve a nálunk elért nyereség újrabefektetését is, a kutatás-fejlesztés terén meglévő lehetőségek kiaknázására és egyebek mellett a magyarországi beszállítói kör felkutatására és bővítésére is.

Ez utóbbi feltételt nagyon fontosnak tartjuk, ugyanis ezzel – a vezető cégek által támasztott követelményeknek való megfelelés révén – járulnak hozzá ezek a nagyvállalatok ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások mind az általuk alkalmazott technika, technológia, mind a munkavállalók szakértelme terén maguk is elérjék a világszínvonalat. 

Összefoglalóan elmondhatom, hogy Magyarország gazdasági életében kiemelkedő szerepet játszanak a magyar és a külföldi tulajdonban álló nagyvállalatok. Az elmúlt másfél évtized átlagosan mintegy 2,5 százalékos magyarországi gazdasági növekedésének kétötöde volt a külföldi befektetők itteni aktivitásának köszönhető. Ez nagymértékben elősegítette Magyarország versenyképességének javulását, a gazdasági növekedés beindítását.

A nagyvállalatok működése révén bővülnek a gazdaságfejlesztésre rendelkezésre álló források, exporterejük segítségével kedvezőbben alakul külkereskedelmi mérlegünk. Gazdaságpolitikánkkal azt kívánjuk elérni, hogy minél több magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozás érje el a nagyvállalati szintet, minél több lehetőségük legyen az ehhez a szektorhoz való kapcsolódás révén fejleszteni technológiájukat, eredményesen részt venni a piaci versenyben.

A nemzetgazdasági miniszter cikkét csütörtöki TOP200 konferenciánk és pénteki gálánk alkalmából írta.

Kapcsolódó cikkek