A brit bulvársajtó már-már az apokalipszis napjának harangozta be 2014. január 1-jét, amikor az Európai Unió összes tagállamában, így az utolsók között Nagy-Britanniában is megszűnt a bolgár és a román munkavállalókkal szembeni korlátozások lehetősége. David Cameron és kormányának konzervatív tagjai már hetek óta verik a harci dobokat, a „brit jóléti ellátórendszeren potyázó" közép- és kelet-európai bevándorlók ellen hangolva a helyi sajtót és a lakosságot.
A román és a bolgár invázióból végül nem lett semmi, többek között azért sem, mert a két országból a 2007-es csatlakozás óta 3 millió ember már külföldre távozott. Január elsején a szenzációéhes brit bulvársajtó mély csalódására írd és mondd mindössze egy szem új román munkavállaló kászálódott le álmosan a reggeli Bukarest-London repülőjáratról. A 30 éves Victor Spirescuból, aki autómosónak szerződött el egy angliai vállalkozáshoz, egy csapásra médiasztár lett, igaz ez okozta a vesztét is. A szokatlanul nagy médiaérdeklődés miatt brit munkáltatója ugyanis néhány napon belül kiadta a híressé vált román bevándorló útját.

KÍVÜL TÁGASABB!
Spirescu nem az egyetlen román állampolgár, akiből sztárt csinált a nyugati sajtó egy része, amelynek a jelek szerint csak most kezd leesni a tantusz, hogy mit is jelent a gyakorlatban az EU egyik legnagyobb vívmányának számító szabad mozgáshoz és munkavállaláshoz való jog. Több mint ezer kilométerrel arrébb egy gyermekét Lipcsében egyedül nevelő román anya került fel a német lapok címoldalaira, akinek ügyében néhány napon belül foglal állást az Európai Bíróság. A 24 esztendős asszony ugyanis a bíróságon támadta meg az illetékes német hivatal döntését, amely azon a jogon tagadta meg tőle bizonyos szociális segélyek folyósítását, hogy külföldi létére munkanélküli és nem számít aktív álláskeresőnek sem.

Az Európai Bizottság Luxembourgnak küldött véleményében megkérdőjelezte a hivatal eljárásának jogszerűségét, amely egy speciális német törvényen alapult. Az uniós jog szerint ugyanis egyenlő elbánás illeti meg az EU állampolgárait. Így csak akkor jogszerű a kedvezmény megtagadása egy másik EU-tagország állampolgárától, ha a német munkanélküliek is hasonló megítélés alá esnek. De nem ez a helyzet. Az Európai Bíróság döntésének így messzire ható következményei lehetnek, főleg az unión belüli vándorlás fő célpontjainak számító tehetősebb országokban. Ezekben az államokban az idegenekkel szembeni növekvő ellenérzésre és a populizmus erősödésére reagálva megpróbálnak gátat szabni a külföldi munkavállalók beáramlásának és az állítólagos tömeges „segélyturizmusnak". Belgium például szép csendben már tavaly több mint 5500 uniós állampolgárt szólított fel az ország elhagyására, mert megítélése szerint illegálisan tartózkodtak a területén. Ez rekord, hiszen 2012-ben még 2 ezer, 2011-ben pedig ezer alatt volt az ilyen kiutasítások száma. A tavaly kiutasítottak többsége, közel 2 ezer fő román volt, de bolgárok, lengyelek, franciák és hollandok is elég nagy számban fordultak elő.

Gyévai Zoltán cikkét teljes terjedelemben keresse a Figyelő 3. számában.

Kapcsolódó cikkek