Varga Mihály előadása elején kiemelte, a magyar gazdasági konszolidációban nagy szerepe volt a német tőkebefektetéseknek. A további szoros német-magyar gazdasági együttműködés érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra is fenntartja rendszeres munkakapcsolatát a Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával. A gazdasági miniszter kiemelte, Magyarország három évnyi jobboldali kormányzás alatt IMF-programországból egy a régiós növekedési trendekhez felzárkózó országgá vált. Kilenc év után sikerült kievickélni a túlzottdeficit-eljárásból és 3 százalék alá csökkenteni a hiányt. A kormány, szakítva a korábbi politikai gyakorlatokkal, jövőre el kívánja kerülni a választások alkalmával felhalmozott adósságot. A hiány továbbra is 3 százalék alatt kívánják tartanai, 2014-ben 2,9, az év végére 2,7-2,8 százalékos költségvetési deficittel számol a kabinet. Az államadósság viszont eléri a GNP 20 százalékát, és ez a csökkenő adósságpálya mellett is rejt kockázatokat- körvonalazta a kockázatokat a gazdasági miniszter.

A 2004 és 2010 közötti gazdasági leépülést a minimális növekedés jelezte, ezt a folyamatot fordította meg a kormány. Varga szerint 2011 óta Magyarország elkezdett visszakapaszkodni a régiós országokhoz. 200 ezerrel nőtt a foglalkoztatottság, amelyről a gazdasági miniszter ugyan elismerte, hogy nagyobb részben a közfoglalkoztatásnak és külföldi munkavállalásnak köszönhető. A jövőbeni folyamatokról megjegyezte, a magas újraelosztási szint melletti államháztartási stabilizáció helyett a jövőben az alacsonyabb újraelosztást és a kínálati oldal felpörgetését kell ösztönözni. Az adózás területén tovább folytatják a harcot a szürke- és feketegazdaság ellen, az online pénztárgépek januári üzembeállításával az említett szektorokra kívánnak csapást mérni. Az oktatás területén a szakképzés fejlesztése mellett, az iskolák közötti regionális különbségek megszüntetésére törekszik a kormány. A demográfiai fellendülést pedig a családtámogatási rendszer új szabályozásával kívánják felfuttatni.

Varga Mihály felzárkózásról és gazdasági konszolidációról szóló pozitív várakozásait erősítette meg Járai Zsigmond is. A korábbi pénzügyminiszter és volt MNB-elnök szerint a kilábalás az elmúlt három évben az adósság és a költségvetés kézbetartásának köszönhető. Ezt eleinte hitetlenkedve fogadta az Unió, de mára be kell látniuk Magyarország gazdaságpolitikájának sikerességét. Járai, az MNB felügyelő bizottságának elnökeként megjegyezte, helyes a Nemzeti Bank alacsony kamattartási politikája. A lassú javulás és a pénzügyi stabilizáció előrébb tartana, ha már korábban ehhez a z eszközhöz folyamodik a jegybank.

Bokros Lajos, Veres János, majd Surányi György cáfolni kívánta a kormánypárti gazdasági szakemberek optimizmusát. Az ellenzéki vélemények egyetértettek abban, hogy valahol a kétezres évek elején a magyar gazdaság növekedése potenciálja megtört, a külföldi tőkevonzó hatása csökkenni kezdett. Bokros szerint a régióhoz képest is komoly a lemaradásunk, a kormány politikája növeli a bizonytalanságot, amely elriasztja a külföldi tőkét. Az összes beruházási ráta a 2010-es kormányváltás után is csökkent, igazán nagy visszaesés mutatható ki a háztartási beruházások esetében. A strukturális megtakarítások területén 2002 és 2003 környékén még magas szinten álltunk, ma pedig az várható, hogy 2017-ig ez a fajta beruházási ráta nem teremt a növekedést. A Bokros által felvázolt narratívát választotta Veres János is, a volt pénzügyminiszter által bemutatott adatok alapján az ezredfordulós 20-25 százalékos beruházási szint 2011-ben 17 százalék volt, és nem várható javuló tendencia ezen a területen.

Az előző szkeptikus hangokat erősítette a második szekció első előadója Surányi György, az MNB volt elnöke. Előadásában a kilencvenes évek második felével hasonlította össze a jelenlegi helyzetet. A 1995-2000 közötti időszakban az itthon befektetett külföldi tőke által termelt nyereség 50-55 százaléka került újbóli befektetésre Magyarországon, míg mára, fokozatos visszaeséssel, eljutottunk a 75 százalékos repatriált nyereségig a külföldi vállalatok részéről. A kilencvenes évek második felének 5 százalékos növekedési üteme lehetővé tett, a nem adósságtípusú költségvetési finanszírozás fenntartását. Ez a trend fordult meg 2001-el, a kétezres években folyamatosan csökkent a beruházási ráta, majd a válsággal mélyrepülésbe kezdett . Ennek köszönhető, hogy 25 százalékkal alacsonyabb a beruházási ráta, mint 2007-ben. Surányi szerint az elmúlt évek pro-ciklikus fiskális és monetáris politikája tehető felelőssé a visszaesésért. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke ezzel szemben bizakodó álláspontról indított. Mint elmondta, a növekedés jövőre 2-2,5 százalék környékén lehet, ami elérheti a régiós országok bővülési rátáját, esélyt adva a felzárkózáshoz. Csillag István volt gazdasági és közlekedési miniszter szerint 2010-től egy beruházás-ellenes politikai fordulat következett be Magyarországon, amely elsősorban a bankok elleni fellépésben mutatkozik meg. a hitelezés megakadása csak szerény bővülést tesz lehetővé, amely veszélyeket jelent az államháztartás egyensúlyára.

A konferenciát egy kerekasztal-beszélgetés zárta Balázs Péter volt külügyminiszter, Európai Bizottság tagja, Bába Ágnes a K&H Bank vezérigazgató-helyettese, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és Dale A. Martin a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke részvételével. Balázs Péter szerint kulcskérdés a befektetőbarát környezet biztosítása, ahogy elmondta ez nem csak az unión belülről érkezett külföldi befektetések számára fontos, hanem a távolabbi területek invesztálói, elsősorban a kínaiak számára is. Magyarország a munkaerő olcsóságában nem tud versenyre kelni a tőlünk keletre fekvő országokkal. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a magas hozzáadott-érték miatt választják a külföldi befektetők Magyarországot. Ugyanakkor hiányzik a növekedés belső forrás. Martin Dale ezt a gazdasági emóció hiányának nevezte, míg Bába Ágnes a hitelkihelyezések nehézségeiről szólva megemlítette, saját felméréseik szerint a magyar kkv-k többsége egyszerűen nem mer vagy nem akar beruházásokba fogni.

Kapcsolódó cikkek