„Túl van a recesszió mélypontján a magyar gazdaság, de a növekedés várható üteme még bizonytalan" - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a külföldi befektetők bizalmatlansága rányomja bélyegét a magyar gazdaság növekedésére, és a beruházások csökkenése várhatóan majd csak 2014-ben áll meg. A dezinvesztíció (tőkekivonás) azonban egyelőre komoly hátráltatója hazánk versenyképességének.

A termelési oldalon elsősorban a mezőgazdaság hozzáadott értéke jelentős, ahol idén 8%-os termelésbővülést várnak. Ezen kívül az építőipar helyzete is javult valamelyest - legalábbis megtorpant a hat éve tartó zsugorodás, és végre növekedés tapasztalható. Palócz Éva azt is elmondta, hogy a magyar gazdaság továbbra is keresletkorlátos - idén tovább esett a beruházás és közfogyasztás mértéke, és a magánfogyasztás is csupán 0,4 százalékkal nőtt. Az infláció 2013-ban 1,6 százalék lehet, 2014-ben azonban már 2,8 százalékos árindexet vár a Kopint-Tárki. Előrejelzésük szerint a magánfogyasztás jövőre 1 százalékkal emelkedhet. Az euróval szemben a forint idén látványosan alulteljesítette a régiót. Palócz Éva azonban kiemelte: kifejezetten kedvező, hogy a forint árfolyama - bár voltak kilengések, mégis - 300 forint alatt tudott maradni. Idénre éves átlagban 297, jövőre 295 forintos euró-árfolyammal számol a Kopint-Tárki.

A vezérigazgató elmondta: vállalatok is alacsony kamatszinten juthatnak hitelhez, ennek ellenére még nem igazán indult be a vállalati hitelezés. Ennek oka az alacsony hitelfelvételi és a hitelnyújtási hajlandóság, ami összefügg azzal, hogy a cégek nem vállalnak új beruházásokat - fejtegette Palócz Éva. A magyarországi adatokhoz hasonlóan a többi kelet-közép-európai ország mutatói is csak mérsékelten biztatóak. Általánosságban elmondható, hogy a régió lassulása két forrásból táplálkozik: a beruházások visszaeséséből és a súlyosbodó belső egyensúlyi problémákból. A Kopint-Tárki 2014-re is csak enyhe bővülést jelez előre a régió országaiban. Az EU-hoz most július elsején csatlakozott Horvátországban azonban kimondottan kritikus a helyzet. Súlyos recesszióban van az ipar, a magánfogyasztás és a beruházások, miközben a munkanélküliség 18 százalék körüli. Az államadósság 2012-ben a GDP 52 százalékát tette ki, és 2009 óta egyszer sem tudott pozitív növekedési rátát produkálni a gazdaság. A kutatóintézet szerint félő, hogy Horvátország lesz a következő „krízisország".

Kapcsolódó cikkek