- Ön szerint miért van szükség arra, hogy a kormány futószalagon szállítsa a kiigazító csomagokat?

Magyarországon politikai kormányzás folyik, a meghatározó pénzügyi döntésekben politikai akarat érvényesül. A költségvetésben 400 milliárd forint tartalékot képeztek, ez gyakorlatilag fedezte a tervezés idején látható kockázatokat, főleg a bevételi oldal bizonytalanságait. Ezzel együtt is pengeélen teljesült volna a 3 százalék alatti deficitcél. Akkor senki sem számított arra, hogy az alacsony infláció miatt kevesebb lesz a költségvetési bevétel.

- Amikor döntés született a rezsicsökkentésről, még ha az politikai is volt, számolni kellett volna ezzel, nem?

- Az idei költségvetési tervezés idején még nem volt szó a rezsicsökkentésről. A politikai kormányzáson azt értem, hogy a válság körülményei között az első a társadalmi stabilitás megőrzése, ezt követi a pénzügyi és költségvetési stabilitás ügye, növekedési áldozatokkal. A stabilitás hosszabb távú fenntartása azonban nyilvánvalóan nem lehetséges zsugorodó gazdaság mellett. A stabilitás és dinamizálás nem egymás ellentétjei, hanem kölcsönös feltételei. A kiigazításokra visszatérve: az inflációról már volt szó, a másik tényező viszont a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés. Beszüntette például termelését Magyarországon néhány nagy elektronikai cég, ez becslések szerint a múlt évben 0,-0,5 százalékkal vetette vissza a magyar GDP-t, s a gyenge volt a mezőgazdasági év is

- Az európai konjunktúra esetleges beindulása nyilván jót tenne a magyar exportnak. A költségvetési bevételek azonban főleg a fogyasztási adókból és a különadókból jönnek.

- A fogyasztásban megjelenik a gazdasági növekedés és a beruházások is. Egy sor beruházást halasztottak el a befektetők és az állam is. Az önkormányzatoknál hasonló a helyzet. Az önkormányzatok a múlt év végén egy sor dolgot már nem csináltak meg, a központi költségvetés pedig még nem. Finanszírozási oldalról nézve pedig az átszervezésből az is következik, hogy néhány folyamat egy ideig szükségszerűen párhuzamosan, egymás mellett fut. Ezeket márpedig ki kell fizetni. Szükség volt tehát a kiigazításokra. Ebbe szerintem belefér azért a pedagógusok bérrendezése is.

- És a teljes közszolgálaté..., mert az utóbbi időben ez is felvetődött.

- Az sincs betervezve a 2013-as költségvetésbe. A nemzetgazdasági tárca a kiadási tételeknél óvatos. Az első félévben a kiadási oldalon 200 milliárd forint túlfutás volt, ez jórészt tavaly ki nem fizetett tételek idei kifizetéséből jött össze. A büdzsé kiadási oldala az első félévben a tervezett 54 százalékára teljesült. A bevételi viszont 49 százalékra. Az egyes adónemeken belül nagyon nagy a szórás.

- Az önkormányzatok, az oktatás és az egészségügy átszervezésétől megtakarítást várt a kormány.

- Ez meg is jelenik majd az államháztartásban, de csak valamikor 2014-2016-ban. Egyelőre az átszervezés költségei jelentkeznek.

Az interjút teljes terjedelmében a Figyelő aktuális lapszámában olvashatja.

Kapcsolódó cikkek