Havanna kikötője évszázadokon keresztül járult hozzá a kubai gazdaság fejlődéséhez. Már az ötszáz évvel ezelőtt érkező spanyol hódítók is úgy tekintettek a Havannai-öbölre, mint egy különleges, természeti erőforrásokban gazdag, és egyedülálló földrajzi tulajdonságokkal rendelkező területre. Természetes felépítése és elhelyezkedése tette lehetővé, hogy a kereskedelmi tevékenység folytatása mellett a spanyol hadiflottának nagy részét is itt állomásoztassák. Itt kötöttek ki a hódító birodalom legnagyobb hajói, majd arannyal, ezüsttel megrakodva innen indultak vissza az anyaországba. Nem telt el sok idő, és a Havannai-öbölben kezdték el gyártani a legnagyobb kereskedelmi, illetve katonai hajókat.

Fuentes szerint azonban kulcsfontosságúvá vált a havannai kikötő életében a 2014-es év, hiszen a Mariel megnyitásával mostantól a tengeri kereskedelem súlypontja az új kikötőre tevődik át. A január 27-i ünnepségen Dilma Rousseff brazil elnök és Raul Castro is részt vett. A beruházásban résztvevők fő célja, hogy a Mariel a kubai gazdaság epicentrumává váljon. Ennek érdekében egy 18 méter mély árkot is ástak hozzá, hogy a legnagyobb tengerjáró hajókat is fogadni tudják, az ide telepített négy hatalmas darurendszer pedig dupla annyi konténert tud megmozgatni évente, mint jelenleg. Az érintett területen szabadkereskedelmi övezetet hoztak létre, ahol más, lazább jogszabályok vonatkoznak a külföldi befektetőkre és kereskedőkre, mint Kubán belül bárhol.

Brazil segítség nélkül mindez nem jöhetett volna létre. A Kubának eddig juttatott 802 millió dolláros kölcsönön felül további 290 millió dollárt ad latin-amerikai partnerének az elkövetkezendő két évben. A kikötőben szinte kizárólag kubai munkaerőt foglalkoztatnak majd, és a jelenlegi 45 négyzetkilométernyi munkaterületet 400 négyzetkilométerre akarják bővíteni. Kuba nagy várakozással tekint a beruházásra, főként a külföldi befektetők fokozódó jelenlétére számít, ettől remélve a gazdaság fellendülését. A legnagyobb érdeklődés természetesen Brazília részéről tapasztalható, de más dél-amerikai országok is nyitottnak tűnnek a bővítés jelentette új lehetőségek iránt.

Fuentes - aki a kubai fővárosból származik, ezért szoros szálak fűzik ide - úgy véli, a havannai kikötő most fizeti meg az elmúlt idők romló gazdasági teljesítményének árát és ezért tudja a Mariel háttérbe szorítani. Azt is hozzáteszi ugyanakkor, hogy Havanna jobban fókuszál mostantól a turizmusra. Pár éven belül kialakítanak egy kisebb hajók kikötésére alkalmas medencét az öbölben, ami még több látogatót lesz képes fogadni. Ezzel a történelmi váltással Havanna elveszti központi szerepét a Mariel kikötővel szemben, ugyanakkor a turizmus és a várt gazdasági fellendülés talán elhozza azt a jólétet, amit minden kubai állampolgár megérdemel.

Leonardo Padura Fuentes havannai író és újságíró, a 2012-es Kubai Nemzeti Irodalmi Díj győztese.

Kapcsolódó cikkek