A két szervezet tájékoztatott az "Európai polgárok és a szellemi tulajdon: észlelés, tudatosság és magatartás" című kutatási jelentésről, amelyet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) megbízásából a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja készített. Az európai felmérésben 26 500, 15 évesnél idősebb személyt kérdeztek meg.

A kutatás szerint a magyar fogyasztók 27 százaléka szerint elfogadható hamisítványokat vásárolni, ha az eredeti termékek túl drága. Az európai átlag 24 százalék.

A felmérés szerint a magyarok 12 százaléka gondolkozott el azon, hogy legális oldalról töltötte-e le a zenét vagy filmet az interneten, illetve a letöltők 7 százaléka jutott el odáig, hogy a weboldal legalitásának utána is nézzen.

A közleményben Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese a kutatási jelentés adataiból kiemelte: "a magyarok szinte fele, 47 százaléka ért egyet azzal a megállapítással, hogy a hamis termékek vásárlása tiltakozás és egyben ellenállás a piacvezérelt gazdasággal és a nagy prémiummárkákkal szemben, míg az európaiak csupán átlagosan 38 százaléka vélekedik erről hasonlóan".

Bendzsel Miklós szerint ez a szám igen magas, ami azt mutatja, hogy a magyar fogyasztók nem értik pontosan, miért fontos a szellemi tulajdon védelme. A jogsértések elleni fellépés, a hamis termékek, illetve a szerzői jogi tartalmak illegális internetes forrásokból való megszerzésének visszaszorítása nemcsak makrogazdasági szinten fontos, de az egyes fogyasztók életére is jelentős befolyással van - húzta alá.

A Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja jelentésében kiemeli, hogy az európai válaszadók 86 százaléka egyetért azzal, hogy a szellemi tulajdon védelme fontos, mert hozzájárul a termékek és szolgáltatások minőségének javításához.

A megkérdezettek 69 százaléka pedig azért ismeri el a szellemi tulajdon védelmének fontosságát, mert ez hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez. Az európaiak 96 százaléka úgy gondolja, hogy a szellemi tulajdon azért is fontos, mivel a feltalálók, az alkotók és az előadóművészek támogatásával ösztönzi az innovációt és a kreativitást.

Egyéni szinten viszont az európaiaknak átlagosan 34 százaléka úgy véli, a hamisított áruk vásárlása elfogadható, ha így pénzt takaríthatnak meg.

Az európaiak 38 százaléka látta úgy, hogy a hamisított áruk vásárlása a piacvezérelt gazdaság elleni tiltakozásként indokoltnak tekinthető, 22 százalékuk szerint az illegális forrásból való letöltés elfogadható, ha nincsen legális alternatíva a tartalmak megszerzésére, illetve 42 százalékuk tartja elfogadhatónak, ha ez személyes használatra történik. Ezek az arányszámok a 15-24 éves korosztály esetében különösen magasak - olvasható a közleményben.

A közleményben António Campinos, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) elnöke megállapítja: a felmérés azt mutatja, hogy noha a szellemi tulajdon Európa egyik legértékesebb vagyona, jelentőségét rendszeresen megkérdőjelezik.

Kapcsolódó cikkek