A Figyelő Online értesülései szerint 9-10 százalékos mértékű lehet az újabb rezsicsökkentés mértéke, melybe a távhő - jelen állás szerint - nem tartozna bele. S bár Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedden reggel arról beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy még januárban döntés születhet a harmadik rezsicsökkentésről, úgy tudjuk, egyelőre nyitott kérdés, hogy arra a választások előtt vagy után kerüljön sor.

A téma napirenden tartását befolyásolja majd, hogy mit mutatnak a népszerűségi indexek a választás időpontjához közeledve. E kilátások alapján dől el, hogy a választók egy már végrehajtott rezsicsökkentés tudatában mehetnek-e el szavazni, vagy csak ígéret lesz rá, hogy amennyiben a Fidesz nyeri a választást, akkor lesz harmadik rezsicsökkentés. Annak előkészítését a Rogán Antal vezette munkacsoport irányítja. A munkacsoportban tag még Németh Szilárd csepeli polgármester, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa is.

Fónagy János a mai nyilatkozatában a további rezsicsökkentés lehetséges területei közt említette az áramot, a gázt és a távfűtést. Információink szerint azonban a távhő jelenleg nem része a rezsicsökkentési terveknek. Megbízható forrásaink egyértelműen ezt állították. Vagyis az e fűtési móddal felszerelt háztartásokban nem lehet majd érzékelni a rezsicsökkentés hatását e szolgáltatás esetében. Vélhetően azért nem szerepel a tervekben a távhő, mert az önkormányzatok által üzemeltetett cégeknek ez már vállalhatatlan bevételkiesést jelentene, amit vagy a tulajdonosnak - az önkormányzatnak - vagy végső soron a kormánynak kell majd rendeznie. Ezt a veszteség tehát az állam pénzügyeit terhelné, rontva a költségvetési egyenleget, ami egy olyan évben, mint az idei, amikor a betervezett hiány épphogy alatta van az Európai Unió által akceptált 3 százaléknak, kockázatot jelentene.

A Fidesz-kormány eddig két rezsicsökkentést hajtott végre, melyek során 10-10 százalékkal csökkentek a közszolgáltatási díjak, elsősorban az áram és a gáz esetében. E kormányzati lépések miatt (is) több, külföldi tulajdonban lévő szolgáltató vette fontolóra, hogy elhagyja Magyarországot, értékesíti itteni érdekeltségeit. Első lépésben, még tavaly év végén a Főgáz kisebbségi csomagja váltott gazdát, az RWE adta el részesedését a magyar állam tulajdonában lévő Magyar Villamos Műveknek.

Korábban, még az előző év közepe táján arról beszélt Németh Lászlóné, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője, hogy több céggel is folynak tárgyalások az itteni érdekeltségeik megvásárlásáról. A sajtóban - így a Figyelőben is - számos cikk jelent meg arról, hogy ezek közül az egyik az olasz ENI csoporthoz tartozó Tigáz. Az értesülések szerint a kormány mindenestül vinné a céget, míg az olaszok csak bizonyos részeit adnák el, maguknál tartva a profitcentrumot. Szeptember óta ez ügyben új értesülés nem látott napvilágot, és forrásaink arról tájékoztatták a Figyelő Online munkatársát, hogy a választásokig vélhetően nem is lesz már új bejelentés.

Az újabb rezsicsökkentés időzítése tehát a jelek szerint a kampány alakulásától függ. Az említett 9-10 százalék a józan számítások szerint várható mérték, de hallottunk olyan véleményeket is döntéshozói körökből, hogy a szolgáltatók „tulajdonképpen fizethetnének is azért, hogy nálunk szolgáltatnak". Ez persze nem jelenti azt, hogy az energetikai vállalatoknak arra kellene készülniük, hogy a választás után a rezsiszámlákat már maguknak kell postázniuk, mindenesetre nyilatkozónk azt akarta sugallni, hogy a kormány változatlanul nyomást alatt akarja tartani a cégeket. Arra számítva, hogy előbb-utóbb bedobják a törülközőt, és távoznak Magyarországról.

Kapcsolódó cikkek