A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a napokban Magyarországon tárgyaltak az MNB, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a Költségvetési Tanács, az Európai Bizottság, a Magyar Bankszövetség és helyi bankok képviselőivel, valamint közgazdászokkal.

A budapesti tárgyalásaikról összeállított, csütörtökön Londonban ismertetett beszámolójukban közölték, hogy az MNB-t is meglepetésként érte a céltól és a várakozásoktól is messze elmaradó, 0,9 százalékos tizenkét havi októberi infláció. Az RBS elemzőinek véleménye szerint ebben az inflációs környezetben az MNB "indokoltnak fogja érezni", hogy 3 százalék alá csökkentse alapkamatát.

A cég londoni közgazdászai közölték: a maguk részéről további öt, egyenként 0,20 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést és így 2,40 százalékig süllyedő jegybanki alapkamatot várnak. Az RBS elemzőinek csütörtöki prognózisa szerint az MNB enyhítési ciklusának utolsó kamatcsökkentése 2014 márciusában lesz.

A ház elemzőinek saját számításai szerint a novembertől érvényesített 11,1 százalékos újabb közműdíj-csökkentés további 1 százalékpontot farag le az éves összevetésű, teljes kosárra számolt magyarországi inflációból. Tekintettel az infláció jelenlegi ütemére, ez azt jelenti, hogy Magyarországon komoly kockázat a defláció - vélekedtek csütörtöki elemzésükben az RBS szakértői.

Más nagy londoni házak elemzői ugyanakkor nem számolnak tartós defláció kialakulásával a magyar gazdaságban.

Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai azt emelték ki az októberi inflációs adatok minapi ismertetése utáni értékelésükben, hogy jóllehet Magyarországon és Csehországban egyaránt 0,9 százalék volt a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció a múlt hónapban, Magyarországon azonban a maginfláció továbbra is meglehetősen magas, Csehországban viszont az így számolt inflációs mutató immár negatív.

A Capital Ecomomics szakértői szerint ennek alapján Csehország esetében megalapozottabbak a defláció kockázatával kapcsolatos aggodalmak, mint Magyarországon.

Az MTI kérdésére, hogy Magyarországon a novembertől érvényes újabb közműdíj-csökkentés fogyasztói szintű dezinflációs hatásának megjelenése után sem kell-e tartani deflációtól, William Jackson, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdásza kifejtette: nem zár ki néhány havi negatív inflációt Magyarországon, ám a januárban végrehajtott előző közműdíj-csökkentés hatása jövő januártól kiesik a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi inflációs adatokból, és így - a belépő bázishatások révén - onnantól ez a tényező inflációemelő hatású lesz éves összevetésben.Jackson hozzátette: véleménye szerint akkor lenne nagyobb kockázata a "deflációs csapda" kialakulásának - vagyis annak, hogy a háztartások a negatív inflációhoz fűződő várakozások miatt folyamatosan halasztják kiadásaikat, tovább mélyítve ezzel a deflációt -, ha a magyarországi maginfláció is negatív tartományba fordulna.

A Royal Bank of Scotland londoni elemzői a budapesti tárgyalásaikról szóló csütörtöki beszámolójukban közölték: megbeszéléseik egyik fő következtetése az, hogy az MNB elnöke, Matolcsy György által a nyáron említett 3,00-3,50 százalékos potenciális kamatminimum-sávnak a jelenlegi inflációs környezetben "már nincs sok súlya". E sávot a tárgyalópartnerek olyan "rugalmas" sávként emlegették, amelyen "meglehetősen könnyű túllépni" - fogalmaztak az RBS elemzői.A ház szakértői hangsúlyozták, hogy még az általuk jósolt 2,40 százalékos MNB-kamatmélypont is "legalább néhány hónapig" igen magas pozitív reálhozamot jelentene a mostani inflációs környezetben.

Az RBS elemzői ugyanakkor 2014-ben - a legnagyobb valószínűséggel a negyedik negyedévtől - az MNB monetáris politikájának szigorítását várják. Ezt arra a véleményükre alapozzák, hogy a jövő év második felében ismét gyorsulni kezd az infláció a közműdíj-csökkentésekből eredő dezinflációs hatás és az élelmiszerárakban érvényesülő kedvező bázishatások halványulásával.Mindemellett a jövő év második felétől várhatóan a finanszírozási környezet sem lesz annyira kedvező, mint most, és az MNB - tekintettel az állampapír-állomány magas külföldi tulajdonosi arányára is - igyekszik majd fenntartani a térségen belüli hozam-versenyképességet - jósolták csütörtöki elemzésükben az RBS londoni közgazdászai.

Az MNB-kamatemelés távlati lehetősége más nagy londoni házak hosszú távú előrejelzéseiben is szerepel.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői legutóbbi prognózisukban szintén azt jósolták, hogy 2014 negyedik negyedévében már várhatóan elkezdődik az MNB monetáris politikájának normalizálása, ahogy a közműdíj-csökkentések hatása kiesik a fogyasztói árindexből, és az infláció gyorsulni kezd. A GS elemzői 2015 végéig alapesetben 1,25 százalékpontos MNB-kamatemelést várnak.

Kapcsolódó cikkek