Minden tizedik ember nélkülöz
A foglalkoztatás a 75 százalékos céllal szemben tavaly 0,1 százalékponttal, 68,5 százalékra csökkent, s egyre többeket fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. Uniós szinten 2012-ben 124,39 millióra becsüli az Eurostat az ebbe a csoportba tartozók számát, ami jelentős emelkedés az egy évvel korábbi 119,758 millióhoz képest. Még ennél is nagyobb mértékben nőtt az EU akkori 27 tagállamában a súlyos nélkülözésben élők száma: 2011-ben 43,42 millióan voltak ilyen rossz helyzetben, 2012-ben pedig a közzétett adatok szerint már több mint minden tízedik európai, 51,01 millió ember nélkülözött az unióban.

Nőtt a szegénység
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2011-ről 2012-re 60,7-ről 62,1 százalékra emelkedett a foglalkoztatottság, míg a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által fenyegetettek száma 3,051 millióról 3,188 millióra emelkedett. A részletes adatok tanúsága szerint a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma is növekedett Magyarországon; egy év alatt 2,278 millióról 2,527 millióra, ők a teljes társadalom több mint negyedét, 25,7 százalékát teszik ki.Valamivel jobb eredményeket tud felmutatni az EU az oktatás terén vállalt célok teljesítésében. A stratégia szerint az évtized végére a 18-24 éves korosztályban tíz százalékra kell csökkenteni azok arányát, akik "dolguk végezetlenül" esnek ki az oktatásból, s a 30 és 34 év közötti uniós polgárok 40 százalékának kellene bírnia valamilyen diplomával. Az iskolaelhagyók aránya az előzetes adatok szerint a 2011-es 13,5 százalékos szintről 12,8 százalékra csökkent, míg a diplomások hányada 34,6-ról 35,8 százalékra emelkedett.

Több a diplomás
Magyarországon 2010 óta egy százalékponttal emelkedett az iskolaelhagyók aránya, tavaly 0,3 százalékponttal, 11,2-ről 11,5 százalékra. Diplomások tekintetében 2020-ra Magyarország a 30,3 százalékos célt tűzött ki maga elé, ezt kis híján már most is teljesíti. Tavaly 28,1-ről 29,9 százalékra emelkedett a felsőoktatást végzettek hányada a vizsgált 30-34 éves korosztályban. Emellett az EU az innováció, valamint a klímavédelem és az energiahatékonyság terén is vállalta meghatározott célok teljesítését. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadásoknak a bruttó hazai termék 3 százalékára emelését vette célba, valamint azt, hogy az EU energiaigényének ötödét megújuló forrásokból kellene fedezni az évtized végén, s csökkenteni kellene az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és az energiafelhasználást is. Ezeken a területeken azonban egyelőre nem tett közzé friss, 2012-es adatokat az Európai Unió luxembourgi statisztikai hivatala.

Kapcsolódó cikkek