A Magyarországon működő legnagyobb multinacionális leányvállalatok véleményét gyűjtötte össze a közelmúltban a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA). A tavaly készült felmérés célja az volt, hogy a már itt megtelepedett cégektől megtudják, hogyan értékelik a befektetői környezetet, mit tartanak előremutatónak, mit hátrányosnak a tevékenységükkel kapcsolatosan. A HITA 30 ilyen, úgynevezett reinvest tárgyalást szervezett meg. Magát a programot egyébként 2012-ben indították, After Care néven. Az elnevezés lényegében arra utal, hogy a szervezet folyamatosan figyelemmel igyekszik kísérni az itteni vállalatok működését, mintegy utógondozással feltérképezni, mi fáj nekik, mivel vannak megelégedve.

A Figyelő ez évi 4. számában közöltük a felmérés legfontosabb megállapításait, ezúttal ezek közül az egyikre koncentrálunk. A cégvezetők a negatívumok közt említették, hogy a szolgáltató szektort hátrányosan érinti a szakképzési hozzájárulás (melynek 1,5 százalékos mértékét a szociális hozzájárulási adó alapjára kell kivetíteni) központosítása, mert a vállalatok így jelentős, korábban főleg nyelvi képzésre fordított összegtől esnek el. Azt ugyanis nem tudják elszámolni, azzal csökkenteni a kötelezettségüket.



Mivel a probléma máskor is felvetődött - legutóbb a Figyelő-klub januári estjén, amikor vendégünk, Varga Mihály kapott erre vonatkozóan kérdést - rákérdeztünk a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), hogy napirenden van-e a szakképzési hozzájárulásról szóló jogszabályok áttekintése. A válasz lehangoló lehet a vállalatvezetők számára: abból ugyanis az derül ki, hogy jelenleg nincsenek ilyen tervek a tárca előtt. „Teljességgel egyetértünk azzal, hogy nagyon fontos a felnőtt lakosság nyelvi képzése nemcsak a vállalkozások, de a munkavállalók számára is. Ennek érdekében európai uniós forrással váltjuk ki a szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása során eredetileg kivezetett saját munkavállalói képzési támogatást" - írta a Figyelő Online munkatársának az NGM. Ahol arra hívták fel a figyelmet, hogy míg erre a célra korábban a vállalkozások kötelezettségük terhére 6-8 milliárd forintot fordítottak évente, a rendszer átalakítása után, a TÁMOP-2.1.3. program keretében a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok számára a saját dolgozóik képzésére - ideértve a nyelvi képzést is - 26 milliárd forint pályázati keretösszeget biztosított a kormány, melyet le is kötöttek. Hozzátették, 2012-ben, a TÁMOP-2.1.2. program keretében további 13 milliárd forint keretösszeget hirdettek meg az idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztésére fordítható, alapvetően egyének számára igénybe vehető pályázatokra. Mint a válaszból kiviláglik, a szakképzési hozzájárulási rendszert 2012 januárjában újították meg, hogy minél több vállalkozás foglalkoztasson tanulószerződéssel. A szakminisztérium állítja, az ezzel elérni kívánt célok megvalósultak, erősödött a duális képzés, számottevően csökkentek a vállalkozások adminisztrációs terhei, átláthatóvá, ellenőrizhetővé vált a pénzeszközök felhasználása.

A duális képzés kiterjesztése érdekében a hozzájárulási bevallás teljesítésénél a korábbi, bonyolult tételes költségelszámolás helyett bevezették a gyakorlati képzés normatív módon történő elszámolását és az azonnali visszaigényelhetőséget. Így - állítják a tárcánál - főleg a kisvállalatoknak nem kell meghitelezniük a gyakorlati képzésbe invesztált költségeiket. Továbbá forrás áll rendelkezésre a szakképző iskolák tanműhelyeiben folyó gyakorlati képzés költségeinek támogatására is. A hozzájárulás bevételeiből képződő Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész pénzeszközeiből teljesen új támogatási formaként lehetővé vált a törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek duális képzésbe való bekapcsolása, képzési költségeinek támogatása is. A nagyvállalatok pedig meghatározott számú tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésének vállalása esetén pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntés alapján tanműhely-fejlesztési támogatást kaphatnak.

Azt ugyanakkor elismeri az NGM, hogy a rendszer bevezetése óta szükség volt finomhangolásra. Ennek keretében a szakmacsoportos gyakorlati képzési normatíva helyett 2012 szeptemberétől a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen kidolgozott szakképesítésenkénti differenciált normatívát vezettek be, mely egyúttal 20-25 százalékos normatíva emelkedést is jelentett. S bizonyos feltételek vállalása esetén csökkenthető a kötelezettség a saját munkavállalók számára szervezett képzés költségeivel.

Azért nem teljesen reménytelen a helyzet a jelenlegi rendszerrel nem elégedett munkaadók számára, Varga Mihály ugyanis utalást tett arra a Figyelő-klub rendezvényén, hogy meghallották a panaszokat és szóba kerülhetnek újabb módosítások.
A szakképzési hozzájárulásból két éve 80 milliárd forint folyt be, tavaly 60 milliárd.

Kapcsolódó cikkek