Dobos Ferenc, a B-Fókusz Intézet kutatási igazgatója a Nemzeti Médiahatóság Médiatudományi Intézete által tartott konferencián hívta fel a figyelmet arra, hogy reprezentatív, 1994 és 2011 közt végzett felméréseik alapján a határon túli magyar közösségekben markánsan megváltoztak a médiafogyasztási szokások. Kutatásaik alapján a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és a Vajdaságban élő magyarok egyre kevesebb anyanyelvű sajtóterméket fogyasztanak. A magyar médiumok közül leginkább az anyaország nagy kereskedelmi televízióinak műsorait követik, míg a közszolgálati tévék és a Duna egyre inkább háttérbe szorulnak. A helyi, magyar nyelvű közszolgálati orgánumok iránti érdeklődés is jelentősen visszaesett, ugyanakkor a többségi (szlovák, ukrán, román, szerb) nyelvű közszolgálati műsorok és kereskedelmi televíziók nézettsége stagnál vagy nő. A határon túli magyarok a felmérés tanúsága szerint általánosan a televíziót tekintik elsődleges hírforrásnak, melyet az internet követ; a nyomtatott sajtó és a rádió különösen az idősebb korosztályok körében népszerű. A kutatások alapján a fiatalabb generációk tagjai szinte kivétel nélkül használják az internetet, azonban jellemzően nem olvasnak magyar honlapokat.

Dobos szerint az adatok elrettentőek, azokból ugyanis a magyar kisebbségek asszimilációjának felgyorsulására lehet következtetni. Különösen aggasztónak véli, hogy a magyar identitással rendelkező határon túliak elfordulnak a közszolgálati műsoroktól, ezáltal ugyanis egyre inkább képtelenekké válnak a közös értékek, a közösségi azonosság megőrzésére, a közösséget érintő problémák megfogalmazására és kezelésére. Véleményét osztja Apró István, a Médiatudományi Intézet munkatársa is, aki a média valóságteremtő szerepét hangsúlyozza: az anyanyelvi közszolgálatiság háttérbe szorulásával ezek a közösségek idővel megszűnhetnek közösségnek lenni.

Korántsem ilyen egyértelmű a helyzet Papp Z. Attila szociológus, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója szerint. Papp emlékeztet rá, hogy egy 2007-es kutatás tanúsága szerint kizárólag a nyomtatott sajtó fogyasztása és a számítógép használat mutatnak kapcsolatot a kisebbségi nemzeti identitással. Azonban még ezekben az esetekben sem a sajtótermék (vagy általánosságban a média) határozza meg az identitást, sokkal inkább a már meglévő identitás befolyásolja a médiafogyasztási szokásokat. Az értékrend, az identitás kialakulása gyermekkorban történik, arra legnagyobb hatással a nevelés és az iskola vannak, még jóval az előtt, hogy életében a személy médiatartalmakkal találkozna. Papp szerint a média a már kialakult kisebbségi identitás fenntartásában és újratermelésében játszhat szerepet, ezért a magyar kisebbségek magyar sajtóval szembeni fokozott érdektelenségéből nem következik ezen kisebbségek beolvadása. A közszolgálatiság háttérbe szorulásának egyéb okai lehetnek (legalábbis ami az anyaországban készült műsorokat illeti), például az, hogy ezek a műsorok nem képesek megszólítani célközönségüket; "egy marosvásárhelyi panelban lakó magyart nem biztos, hogy érdekel, ha a Dunán székely kapukat mutogatnak".

Kapcsolódó cikkek