A vállalat célja, hogy eleget tegyen ügyfelei változó üzleti igényeinek, támogassa az Európai Unió ICT stratégiai céljainak megvalósítását, valamint növelje bevételeit a régióban és világszerte. „A Huawei éves bevételének legalább 10 százalékát forgatja vissza kutatási és fejlesztési tevékenységébe. 2012-ben teljes globális bevételünk több mint 13 százalékát fordítottuk erre a célra, ami az egyik legnagyobb kötelezettségvállalás az ICT iparág magánvállalatai körében. Ezen belül tovább növekednek európai K+F beruházásaink is. Értékük 2010 és 2013 között megkétszereződött, és várakozásaink szerint az elkövetkező öt évben ismét megduplázódik majd" - nyilatkozta Renato Lombardi, a Huawei európai kutatóközpontjának alelnöke.

A Huawei eddig 13 k+f helyszínt létesített Európa-szerte - Svédországban, Finnországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Írországban és Olaszországban. A vállalat összesen több mint 800 K+F szakembert alkalmaz a 13 európai helyszínen. A Huawei európai fejlesztései kiterjednek az ICT hardverekre és szoftverekre, a mikroprocesszorokra, az optikai adatátvitelre és a vezeték nélküli hálózatokra. „Legfontosabb feladataink közé tartozik távközlési és vállalati ügyfeleink segítése a hálózataikat elárasztó, egyre növekvő mennyiségű adat kezelésében, a hálózatokat alkotó alkatrészek energiafogyasztásának csökkentése, valamint a vezetékes és mobiladat-forgalom legmodernebb szoftveres felügyeletének biztosítása" - nyilatkozta Jim Lu, a cég közép-kelet-európai és skandináv régiójának elnöke.

A multinacionális cég a világ 50 vezető szolgáltatójából 45-öt tudhat ügyfelei között, 150 országban 150 ezer dolgozója van. A Huawei nemzetközi kutató-fejlesztő csapata 70 000 mérnökből áll. A jövő technológiáin több százezren dolgoznak, az Ericcson k+f csapata 24 ezer fős. Nagy a verseny a vezető cégek között, az Informa jelentése szerint az LTE hálózatok piacát a Huawei vezeti 40 százalékos részesedéssel a 34 százalékos Ericsson előtt. A Nokia Solutions and Networks (NSN, korábban Nokia Siemens Networks) a harmadik 17 százalékkal, az Alcatel-Lucent, a ZTE, a Samsung Electronics és az NEC osztozik a maradék 9 százalékon.

A Huawei a nemzetközi terjeszkedés jegyében első k+f laboratóriumát Stockholmban nyitotta meg 2000-ben, a legújabb helyszínek pedig 2012-ben és 2013-ban nyíltak meg. „Amikor a Huawei az ezredfordulón a nemzetközi szintre emelte értékesítési tevékenységét, sok más vállalathoz hasonlóan egy elosztott innovációs stratégia megvalósítása mellett döntött. Ennek eredményeként k+f intézmények alakultak a világ több pontján, amelyek mindegyike meghatározott innovációs fókusszal rendelkezik. A Huawei legtöbb k+f létesítménye innovációs klaszterekben, illetve kiválósági központokban kapott helyet. A döntések meghozatala során számos követelményt vettünk figyelembe" - fejtette ki Lombardi.

„Az első követelmény az volt, hogy k+f  tevékenységeinket közelebb hozzuk ügyfeleinkhez. A második, hogy a kutatási tevékenységeket olyan helyszínekre telepítsük, amelyek már működő környezeti feltételeket kínálnak, vagyis szakképzett és tehetséges munkaerőt, meglévő kapcsolatokat az egyetemekkel és kutatóintézetekkel, továbbá megfelelő infrastruktúrát. Ezért esett a választás Észak-Európára, ahol a mobilhálózat- és bázisállomás-technológiai fejlesztésekkel, valamint mobileszköz-tervezéssel foglalkozó klaszterek már korábban létrejöttek. Ugyanezen okokból helyeztük az optoelektronikai kutatási tevékenységeket Olaszországba, Németországba és az Egyesült Királyságba" - tette hozzá Lombardi.

A telekommunikációban a mobil adatforgalom dinamikus növekedése miatt szükség van a folyamatos fejlesztésekre, és erős a verseny a hálózati szállítók között, ki tud az igényekkel lépést tartani. Sajnálatos módon a legújabb optoelektronikai fejlesztésekben hazánk nem tud részt venni, pedig fontos lenne, hogy az új, egyre fontosabb tudományterületen is a kezdetektől jelen legyünk, hogy a későbbiekben is legyenek Magyarországon telekommunikációs k+f központok.

Kapcsolódó cikkek