Árvizek idején az okok között rendre felvetődik a globális felmelegedés kérdése. Árvizet okozhat vagy eső, vagy hóolvadás. A legnagyobbakat a kettő együtt. Ugyanakkor számos olyan egyéb körülmény van, amely nagyban befolyásolja azt, hogy mekkora lesz az árhullám. Néhány éve a mostanihoz hasonló csapadékmennyiség talán még nem okozott volna akkora árhullámot, mint most. Egy az EU egészét vizsgáló tanulmány szerint tudományosan nem bizonyítható, hogy sűrűbbek lennének az árvizek manapság, mint korábban - mondta el lapunk kérdésére Ürge-Vorsatz Diána, a CEU Klímaváltozási és Fenntartható Energiapolitika Centrumának igazgatója. Fontos azonban kiemelni azt, hogy az ilyen természeti jelenségek által okozott anyagi kár kimutathatóan nőtt az elmúlt évtizedekben. A folyamatok feltárását nehezíti az is, hogy nincsenek elég hosszú idősorok ahhoz, hogy tudományosan, statisztikailag is elfogadható következetéseket lehessen levonni. Elég arra gondolni, hogy a vízügyi szakemberek százéves gyakoriságú árvízről szoktak beszélni, ám nincsenek több száz éves adatsorok. Az éves csapadékmennyiségben egyelőre nem látszik eltérés a sokéves átlagoktól, az eloszlásban azonban már igen. Jellemző, hogy rövid idő alatt hullik le nagy mennyiség, és nő a szárazabb időszakok hossza is. No, ezt a jelenséget lehet összefüggésbe hozni a klímaváltozással.

HAMIS BIZTONSÁG
Nehéz eldönteni, hogy melyek a legfontosabb okok a gyakoribbnak érzékelt áradásokban. Ebben nem lehet a klímaváltozást egyedüliként kiemelni, véli Ürge-Vrosatz Diána. A csapadék, a hőmérséklet változása mellett számos egyéb hatás is befolyásolja a vízügyi rendszert. Az igen bonyolult folyamatok pontos modellezése egyelőre nem lehetséges. Maga a globális felmelegedés okozhatja a hevesebb, hirtelen nagy mennyiségű záporokat, ám ezek még önmagukban nem okoznának árvizet. Magyarországnak ráadásul nem a csapadékbőségtől, hanem inkább a szárazságtól kell tartani a klímaváltozás hatására. A CEU elemzése szerint 2020-ra az ország nagyobb területein okozhat már ez gondot. Sokan féltik a paksi erőművet az árvíztől, ám az megfelelő magasságban épült, nagyobb gond lehet, ha aszály idején nem lesz elegendő hűtővíz. Ez néhány éven belül akár be is következhet. Az árvizek megszaporodásának oka az emberi tevékenység közvetlenebb formái lehetnek. Az egyik ilyen probléma pont a medrükből kilépő folyók elleni védekezés. Gátak közé szorított szűkebb területen ugyanis jóval gyorsabban vonul le egy árhullám, mintha szabadon elterülhetne az ártéren a víz. A gyorsabb lefolyás magasabb vízállást is jelent. A gátakkal azonban van még egy további probléma: a medrükből kilépő folyók nem csak hogy nem tudnak lassan elterülni az ártéren, hanem az árhullám elvonulása után gyorsan visszafolyik a víztömeg, és viszi magával a parton talált szemetet, földet, faágakat, amit aztán a meder alján lerak. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden egyes árvíz tovább tölti a folyók medrét, ami még inkább növeli az árvizek esélyét. Megfigyelhető az is, hogy a gátak hamis biztonságérzetet kínálnak. Így drága és fontos infrastruktúrákat telepítenek a közelükbe, növelve egy gátszakadás esetén a károkat. A római-parti mobilgát kapcsán nyilvánosságra került szakértői jelentés is kiemeli, hogy egy esetleges gátszakadás a Szentendrei útig elöntené Óbudát.

Kapcsolódó cikkek